Több okból is erősen foglalkoztat mostanság ez a kérdés. Korábban nem kellett ilyesmin pörögnöm, mivel osztalékfókuszú befektetőként leginkább azt néztem, hogy a kiszámíthatóan beérkező osztalékaim bőven fedezzék a megélhetési költségeimet. Az USA-magyar adóegyezmény megszűnése sajnos (átmenetileg?) elég drágává tette az általam preferált befektetési megközelítést, így indokoltnak tűnt a témát több nézőpontból megvizsgálni.

Elhunyt a befektető, Charlie Munger – Warren Buffett harcostársa –, akitől talán a legtöbbet lehet tanulni. Szerencsére munkássága örökké velünk marad.

Érdekkonfliktus- és motivációkezelés az aktív és nem aktív családtagok között a családi vállalatban

II. rész

A gazdasági növekedés motorja az elmúlt évtizedekben a fogyasztás vagy inkább a túlfogyasztás volt. Ennek örülhettek a részvényesek, hiszen az olcsó, sok esetben ingyen hitel és a marketing gépezet a kétezres évek elejére elérte, hogy gondolkozás nélkül választjuk a nagyobb családi kiszerelést vagy a super size menüt, még akkor is, ha arra amúgy semmi szükségünk.

A családi vállalkozás és vagyonkezelés harmonikus működésének egyik központi eleme a szerepek, javadalmazás és tulajdon összhangja. Nagyon jellemző, különösen az első generációváltást megelőzően és közben, hogy a családtagok által ténylegesen betöltött szerepek, a kifizetési formák és a tulajdonosi viszonyok nincsenek szinkronban. A legtöbben nem is tudják pontosan, miért kapnak javadalmazást, mi mindent tulajdonolnak, miért és milyen módon.

1971 augusztusában Nixon elnök megszüntette a dollár aranyra válthatóságát, ezzel elindítva a fél évszázad óta tartó lebegő árfolyamrendszert, ahol már nem a közvetlen vagy közvetett nemesfémfedezet a mérvadó az egyes országok valutájának értékének meghatározásában. Ezt a gazdaságpolitikai húzást azóta sokszor bírálták, a kritikák mögött legtöbbször olyan érvek állnak, mint a pénz szándékos, rendszerszintű elértéktelenítése, vagy extra adók szedése szeniorázson keresztül.

A 80-90-es évek kedvencei trendszerűen tértek vissza az elmúlt években a fotó-, a divat-, és a zeneiparban. Az olyan, egykor idejétmúltnak vélt analóg eszközök, mint a bakelit lemez és a filmes fényképező, megtalálták a helyüket a mai digitális világban is.

Sokféleképpen lehet meggazdagodni, de ha maximalizálni akarjuk az esélyeinket arra, hogy felkerüljünk a Forbes dollármilliárdosainak listájára, akkor az ábrán látható tíz iparág az, amely a leggyakoribb utat kínálja ebbe az exkluzív klubba.

A nemzetközi FALCON Method hírlevél háttérmunkája során belefutottunk az elemző csapattal egy olyan esettanulmányba, amit a magyar oldalon is megosztásra érdemesnek látok. A Moncler nevű, luxus árszintre pozícionált pufidzsekijeiről ismert cég példáján keresztül talán az eddiginél is jobb betekintést tudok adni arról, miként működik a minőségi-növekedési részvényekre fókuszáló kiválasztási folyamatunk. (Ha olvasás helyett videóznál, görgess a bejegyzés végére!)

Erről beszélgetett a Millásreggeli egyik reggeli adásában a műsorvezetőkkel az MBH Bank Private Banking igazgatója, Pleschinger Gyula Márk. A szakember szerint a technológiának egyértelműen lesz hozzáadott értéke a pénzügyi elemzésekhez, mert az előrejelzések konzisztenciáját, minőségét javítani fogja azáltal, hogy kiszűri az emberi tudatalatti torzító hatásait. Szó esett még a forint helyzetéről és az euróbevezetés esélyeiről, távlati lehetőségéről.