Vagyonadó
Magyarországon 2027. januárjától várhatóan vagyonadó kerül bevezetésre, az adóról rendelkező törvényjavaslat 2026 őszén kerül nyilvánosságra. Ez az oldal a jelenleg rendelkezésre álló információk alapján összegzi a szabályozás várható alapelveit és irányait. Amint a jogszabálytervezet napvilágra kerül, az oldalt frissítjük.
Mi az a vagyonadó?
A vagyonadó olyan adónem, amelyet az adó alanya a tulajdonában álló egyes vagyontárgyak értéke után fizet – általában éves gyakorisággal. Magyarországon, limitált körben, jelenleg is van vagyon típusú adó (pl. ingatlanok esetében helyi adó formájában kivetett építmény- és telekadó), a 2027-től hatályba lépő szabályozás egy általános jellegű vagyonadót vezetne be.
Ki fog a vagyonadó hatálya alá tartozni?
A vagyonadó előreláthatólag a magyar adóügyi illetőségű magánszemélyeket érinti majd. Elképzelhető ugyanakkor, hogy a szabályozás a külföldi adóügyi illetőségű magánszemélyek egyes magyarországi vagyonelemeire is kiterjed majd.
Milyen vagyonelemek fognak a vagyonadó hatálya alá tartozni?
A vagyonadó várhatóan az adóalany belföldi és külföldi vagyonelemeire is egyaránt kiterjed majd. Ide tartozhatnak különösen az alábbi vagyonelemek:
Ingatlanok
Készpénz és bankszámlapénz
Értékpapírok
Céges részesedés
Műtárgyak
Jelentős értékű ingóságok (pl. járművek, ékszerek)
Mekkora vagyon után és milyen mértékben kell majd vagyonadót fizetni?
A jelenlegi tervek szerint a vagyonadó alapját a magánszemély nettó vagyonának 1 milliárd forintot meghaladó része képezné. Az értékhatár alatti vagyonrész nem lenne adóköteles, az azt meghaladó összeg után pedig évente 1% vagyonadót kellene fizetni. Például 1,2 milliárd forintos nettó vagyon esetén a tervek alapján 200 millió forint lenne az adóalap, az éves adó pedig 2 millió forint.
Kérdések és válaszok
1. Hogyan számítják ki az ingatlanok értékét a vagyonadónál?
A jelenlegi elképzelések alapján az ingatlan adóalapba beszámítandó értékét az adóhatóság rendelkezésére álló, összehasonlító forgalmi adatok, független ingatlanforgalmi értékbecslés, vagy az ingatlan – megfelelő árindexszel korrigált – vételára alapján határozhatják meg.
2. Hogyan számítják ki a céges részesedések értékét a vagyonadónál?
A jelenlegi elképzelések szerint a szabályozás az ún. svájci értékelési modellt követheti majd. A svájci modell szerint a nem tőzsdei cégek értékét jellemzően a társaság eszközértéke és jövedelemtermelő képessége határozza meg. Egy holdingnál elsősorban az eszközök értéke, egy operatív cégnél az eszköz- és hozamérték együttesen, míg pl. egy start-upnál – stabil eredmény hiányában – többek között a nettó eszközérték és a közelmúltbeli tőkebevonások értéke lehet irányadó.
A jelenlegi tervek szerint a céges részesedések értékelésénél a 2025. évi pénzügyi adatok szolgálhatnak majd kiindulópontként.
A jelenlegi tervek szerint a céges részesedések értékelésénél a 2025. évi pénzügyi adatok szolgálhatnak majd kiindulópontként.
3. Lesz-e összeszámítási kötelezettség a családtagoknál?
Az egyenesági és oldalági rokonok vagyonát várhatóan nem kell majd egymással összeszámítani a vagyonadó szempontjából, viszont a házastársi vagyonközösségben élő házastársaknál felmerülhet az összeszámítási kötelezettség.
4. Mikor kell először befizetni a vagyonadót?
A rendelkezésre álló információk alapján azoknak, akik a vagyonadó hatálya alá esnek, már 2027-ben be kell fizetniük a vagyonadót. Felmerülhet, hogy ez a kötelezettség már 2027. januárjában terhelni fogja az adózót.
5. Ki fogja kiszámítani a vagyonadófizetési kötelezettség mértékét?
Várhatóan a vagyonadó önbevallási kötelezettség alá fog esni, tehát a jogszabály keretei között az adóalanyoknak kell kiszámítaniuk és bevallaniuk a vagyonadófizetési kötelezettségüket. Előreláthatólag a NAV-on belül egy speciális osztály kerül felállításra a vagyonadó-fizetési kötelezettségek teljesítésének ellenőrzésére.
6. A BVK és a vagyonkezelő alapítvány a vagyonadó hatálya alá fog esni?
Várhatóan a BVK-k és a vagyonkezelő alapítványok is a vagyonadó hatálya alá fognak esni. Mindamellett a BVK-k és a vagyonkezelő alapítványok önálló alanyai lesznek a vagyonadónak és az általuk kezelt vagyonokat nem kell összeszámítani más személyek (pl. vagyonrendelő, kedvezményezettek) vagyonával.
SZOLGÁLTATÁSAINK
Vagyonfelmérés
vagyonleltár elkészítése, a tulajdonosi viszonyok áttekintése, valamint az érintett vagyonelemek és kötelezettségek azonosítása
Külföldi vagyonelemek vizsgálata
a külföldön található vagyonelemek adózási helyzetének, valamint a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények alkalmazhatóságának áttekintése a vagyonadó szempontjából
Likviditástervezés jogi támogatása
a vagyonadó megfizetéséhez szükséges források biztosításával kapcsolatos jogi lehetőségek és társasági jogi lépések áttekintése
Határon átnyúló vagyontervezés
nemzetközi vagyonkezelési struktúrák megtervezésének és kialakításának jogi, illetve adózási támogatása, a magyar és külföldi jogszabályi követelmények figyelembevételével
Meglévő vagyonkezelési struktúrák átvilágítása
a bizalmi vagyonkezelési jogviszonyok és vagyonkezelő alapítványok vizsgálata a vagyonadó várható hatásai szempontjából
Szabályozáskövetés és végrehajtási támogatás
a jogszabályi változások nyomon követése, a végleges szabályozás ügyfélre gyakorolt hatásainak vizsgálata, valamint felkészítés a bevallási és adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítésére