A „blind box”, a „loot box” és a hasonló modellek ugyanarra az ösztönre építenek, mint a rulett vagy a sorsjegy: a bizonytalanság izgalmára. Az iparág forgalma ma már 10 milliárd dollár fölött van. Miért lett akkora globális őrület a Labububól, hogy még a magyar agrárminiszter is rácsodálkozott?

Vajon mi ér többet: az arany vagy az aranybánya? Lehet-e egyáltalán győztest hirdetni ebben a versenyben? Az elmúlt 20 év adatait megvizsgálva érdekes következtetésekre jutni: alapvetően a befektetők kockázatvállalási hajlandóságán és reagálási képességén múlik, hogy melyiket érdemes választani.

A mai írást egy bő évtizedes makaói kaszinós történet inspirálta – arról az őrületről, ami napjaink AI-versenyfutásában zajlik. Akkor Makaóban kifogytak a legnagyobb címletű zsetonok, amelyeket papírcetlikkel pótoltak a játékosok. Nincs ez ma sem másképp az OpenAI megsegítésére létrejött különféle konstrukciókkal.

Történelmi részvénypiaci emelkedés, az AI a jövő, vedd a tech szektort, amíg lehet. Ilyen és ehhez hasonló hangzatos szalagcímekkel találkozni a gazdasági lapokban, de vajon érdemes hallgatni ezekre?!

Interjúsorozatunk negyedik részében Kürti Tommal, a Kürt Consulting vezetőjével, a szervezeti tanácsadói piac ismert szereplőjével, mint a generációváltásban személyesen érintett második generációs vállalkozóval beszélgetett Hosszú Péter kollégánk.

Nyáron elfogadták Amerikában a „zseni” szabályozást, amely új kapcsolatot jelent a kriptodevizák és a hagyományos pénzrendszer közt. A szabályozás komoly hullámokat kavart, a tradicionális szolgáltatók lobbizni kezdtek a kriptós szolgáltatók ellen, míg az Uniós döntéshozók a digitális euró bevezetésének ütemezését sürgetik. A tét nem kicsi, a fizetési szolgáltatások következő generációjának mögöttes devizája galvanizálhatja a dollár és Amerika szerepét a világgazdaságban.

Ismét előkerült az európai autóipar gyengeségének egy visszatérő áldozata. A Porsche – ahogy az iparág legtöbb szereplője – az elmúlt időszakban példátlan makrogazdasági és geopolitikai nyomással szembesült, amely miatt több ízben is kénytelen volt lefelé módosítani éves eredményvárakozásait. Most ismét sor került erre: a vállalat a hosszú távú stratégiáját is kénytelen volt újragondolni, ami erősen negatívan érinti mind a Porsche, mind a Volkswagen csoport idei eredményességét.

Érzek némi bűntudatot a tegnapi dupla Angus-burger után. Még jó, hogy volt mellette sült krumpli is, legalább lefelé tolta az átlagos, kajánkénti szennyezésemet. Ám a buci nélkül nem az igazi, hiába hangsúlyozta Besenyő Pista bácsi, hogy a krumpli már majdnem finom.

Szeptemberben elindult az Otthon Start támogatás, mellyel az első lakáshoz jutást az állam kamattámogatással segíti. Nem ez az első szubvenció az ingatlanpiacon, az elmúlt években számos intézkedés segítette ezt az iparágat és szereplőit, mind a vevői, mind az eladói oldalon. Írásunk nem azért született, hogy pálcát törjön az intézkedések felett, cserébe megpróbál kitekintést adni hazai és nemzetközi viszonylatban arról, hogy mennyire is tekinthető „drágának” a hazai ingatlanpiac és hogyan alakult az elmúlt években a fiatalok esélye a saját otthonhoz jutáshoz. Szubjektív érzése természetesen mindenkinek van, de nehéz mikroszinten általánosítani a makro vagy akár a globális helyzethez. Általánosságban elmondható, hogy nem ugyanaz a lehetősége adódik egy hongkongi, madridi vagy budapesti fiatalnak saját tulajdonú ingatlanhoz jutnia.

A momentum az egyik legalapvetőbb befektetési faktor, amely már a ’90-es évek elején – a Fama–French modell elterjedésének idején – aktívan használt stratégia volt. Jack D. Schwager A piac varázslói című könyvében több kereskedő is említi ezt az akkor még néven nem nevezett faktort, közülük talán a leghíresebb Richard Driehaus. Őt a filantróp tevékenysége mellett a momentum befektetés úttörőjeként tartják számon.