A családi vagyonkezelés „puha” elemei közül elsőként a családi történetekkel foglalkozunk. Ahogy Jay Hughes, a világ egyik vezető családi vagyontanácsadója írja: „A családi történetek szinte beoltják a családokat az „ingujjtól ingujjig három generáció alatt” jelenség ellen. Minden olyan általam ismert család, amely több generáción keresztül sikeresen megőrizte vagyonát, a családi összejöveteleken külön időt áldoz egyedülálló történetének megosztására. „

Jelentősen romlott a lakossági hitelezés üteme az előző hónapokban, amit az MNB márciusban kiadott, hitelezési folyamatokról szóló elemzése is alátámaszt. A visszaesés a várakozásokkal összhangban van, és érdemes megtekintenie a riportot annak, aki hitelfelvételen gondolkozik, vagy befektetési célú ingatlanvásárlás előtt áll.

Az elmúlt években legalább százszor megkaptam az alábbi kérdést, ezért remélem hasznos lesz a tényeken alapuló válasz. Miért nem fektetsz inkább olyan (accumulating) ETF-ekbe, melyek visszaforgatják az osztalékot? Így megúszhatnád a forrásadót! Az első gondolatom mindig is az volt, hogy az osztalékra kivetett forrásadót ezzel a megoldással se lehet megúszni. Idővel azonban olyanok is megtaláltak a felvetéssel, akik el tudtak bizonytalanítani, mivel az ETF befektetés messze nem a hazai pályám. Azt tettem, amit ilyenkor a leghasznosabbnak tartok: közvetlenül a forrástól, az ETF-ek kibocsátóitól kértem infót.

Az úgynevezett kvantumszámítás témája egyre népszerűbb, és úgy tűnik, hogy a tudományos közösség és a pénzügyi befektetők is nagy reményeket fűznek a jövőjéhez. Minden jel arra utal, hogy ez a vadonatúj technológia forradalmasítja a jelenleg ismert számítástechnika különböző vetületeit. Az orvostudománytól az egészségügyön, a mesterséges intelligencián, az információkezelésen, -titkosításon, -továbbításon és -tároláson át a pénzügyi befektetésekig jelentős előnyök származhatnak az alkalmazásából, és olyan távlatokat nyit, amik korábban nem voltak elképzelhetők, így végső soron a tudásunkat gazdagítja és hozzájárul a világ fejlődéséhez. Az ügy horderejét mutatja, hogy technológiai cégek, kormányok évről-évre több milliárd dollárt fordítanak a kvantumszámítógépek fejlesztését célzó kutatások előmozdítására.

A fejlődő piacokra, illetve az Európára koncentráló ETF-alapok remek hónapot zártak januárban – nettó eszközbeáramlás terén biztosan –, miközben az amerikai társaik mérlege nettó eszközkiáramlásba fordult, 2022 áprilisa óta első ízben.

Az elmúlt évek egyik sztárbefektetése volt az ingatlan. Aki csak tehette, ingatlant vett – kis önrésszel hitelből, vagy hitel nélkül. Egyelőre úgy néz ki, hogy ez a korszak lezárult. Véleményem szerint a mai kamatkörnyezetben készpénzből nem éri meg befektetési ingatlant venni, főleg rövid távon.

Társaságcsoportok átszervezésének sokszor képezi részét a csoportba tartozó ingatlanok kiszervezése. Ez a feladat már eddig is precíz tervezést igényelt, ám egy január 1-jén hatályba lépett új illetékszabály még több fejtörést okozhat.

A luxusóráknál van egy még nagyobb üzlet: a használt luxusórák adásvétele. A Rolex mellett több nagy márka is belépett erre a piacra, de a jövőben már nemcsak a fizikai térben hordhatunk majd egyedi vagy kisszériás darabokat.

Egy nagyon rossz év (2022) szinte már determinálja, hogy a következő (2023) csak jobb lehet, hiszen az olcsóság lehetőségeket nyit meg. Hazai szakemberek – köztük Balásy Zsolt – 13+1 választ adtak a nagy kérdésre: mibe tegyük a pénzünket, hogy az 2023-ban is értékálló legyen, sőt akár még hozzon is valamit?

Magyarországon a rendszerváltás utáni években kiépült egy hazai tulajdonban lévő kis és középvállalkozói szektor. Napjainkban ezen szektor állítja elő Magyarország nemzeti jövedelemének 70 százalékát, és közel 50 százalékban biztosítja a hazai munkahelyeket. Megközelítőleg 50 ezer olyan vállalkozás működik ma Magyarországon, ahol a cégtulajdonosok között valamilyen rokoni vagy házastársi, apai, anyai vagy testvéri kapcsolat van.