Egy súlyos hőhullám a terméskiesésen keresztül megemelheti az élelmiszerárakat, visszafoghatja a gazdasági növekedést, ronthatja a termelékenységet, sőt még az állam finanszírozását is megdrágíthatja. Magyarország pedig Európa egyik legsérülékenyebb térségében fekszik: a kutatások szerint egyetlen szélsőséges nyár gazdasági hatásai akár évekkel később is kimutathatók. Az viszont nem biztos, hogy a vízhez, a tiszta energiához és a klímaváltozáshoz kapcsolódó befektetési sztorik a következő évtizedek nyertesei lehetnek.

Miközben a kormány ismét átírná a bizalmi vagyonkezelés adószabályait, egyúttal a meglévő bvk-ra is bevezetne egy adóellenőrzési kötelezettséget. Az intézkedés az elsődlegesen adóelőnyök megszerzésére létrehozott vagyonkezelési struktúrák feltárását és az ezáltal rendeltetésellenes joggyakorlással megszerzett adóelőnyök visszaszerzését célozza.

Kitárgyaló – a podcast, ahol mások hibáiból tanulunk. Megtörtént bírósági eseteket tárgyalunk ki, közben meghívott kollégáink Önökkel együtt próbálnak rájönni arra, hogy milyen döntést hozhatott a bíróság.

A Kitárgyaló e havi részével minisorozatot indítunk a bizalmi vagyonkezelésről. Fehér Tamás elsőként egy olyan ügyet tárgyal ki Hosszú Péter és Fodor Dániel kollégáival, ahol az a kérdés: lehet-e fedezetelvonó egy bizalmi vagyonkezelési szerződés?

A részvény a világ egyik legfontosabb befektetési eszköze. Van, aki hosszú távon épít vele vagyont, mások rövid távú árfolyammozgásokra játszanak. A lényeg ugyanaz: részesedést veszel egy vállalatban.

„Egyetemistáknak mindig azt mondom, hogy nyissanak egy számlát, ne túl sok pénzzel, trédeljenek, mint a hülye, és bukjanak el pénzt, hogy megtanulják, hogyan kell befektetni.” A piac ugyanis egy hatalmas tanítómester: mindenki azt kapja tőle, amire valójában szüksége van. A befektetés nem Nobel-díjas tudomány, nem kell okosnak lenni, hogy az ember jól teljesítsen, de kell hozzá önfegyelem, alázat és önismeret. Zsiday Viktor volt a Zsugazsonglőrök podcast vendége, mesélt élete első komoly bukójáról és a legfontosabb döntésről is, arról hogy mikor kell kiszállni, ugyanis szerinte irreleváns, hogy egy pozíció éppen nyerőben van.

Amikor felébredtem, és megláttam a sajtóképeket a Ferrari Luce-ról, az első elektromos Ferrariról, azonnal tudtam, hogy ez tényleg a valóság, mert viccnek azért durva lenne. A Ferrari elkészítette a saját hawaii pizzáját, legalábbis mindent eldobott, ami eddig szentnek és sérthetetlennek tűnt.

A legtöbb ember számára hárommilliárd forint már olyan összeg, amellyel generációkig nem kellene dolgozni. A valóság azonban ennél jóval árnyaltabb: ekkora vagyon is elolvadhat, ha rosszul kezelik, miközben a tulajdonosának ugyanúgy döntéseket kell hoznia a kockázatról, a devizákról, a részvényekről vagy éppen az öröklésről. De hogyan épül fel egy milliárdos portfólió, és mi a legnagyobb hiba, amit egy szupergazdag elkövethet? Kun-Welsz Edit, a HOLD portfóliókezelője volt a Forbes Money podcast vendége.

Jelentős fordulat előtt áll a magyar kriptoeszköz-piac: a Pénzügyminisztérium múlt héten társadalmi egyeztetésre bocsátotta a kriptoeszközök piacáról szóló törvény módosításáról szóló javaslatot, amely megszüntetné a tavaly bevezetett, sokat vitatott validációs kötelezettséget és az ahhoz kapcsolódó büntetőjogi felelősségrendszert. A változás nemcsak a befektetők számára hozhat nagyobb jogbiztonságot, hanem újra vonzóvá teheti a magyar piacot a nemzetközi és hazai kriptoeszköz-szolgáltatók számára is.

Az osztrák magánalapítvány egy strukturált és hatékony eszköz vagyonmegőrzésre, generációváltásra és hosszú távú befektetéskezelésre. Az előző cikkünkben az osztrák magánalapítvány jogi alapjait összegeztük, jelen cikkünkben ezek adózását fogjuk ismertetni.

Akár vállalatfelvásárlásról, akár tőkebefektetésről vagy akár közös vállalat (joint venture) létrehozásáról beszélünk, a legfontosabb stratégiai döntések között merül fel, hogy az új, adott esetben kisebbségi tulajdonos, milyen mértékben vegyen részt a céltársaság működésében. A befolyás eszköztára rendkívül széles: megjelenhet tulajdonosi vétójogok formájában a stratégiai döntések kapcsán, a napi működésben vezető tisztségviselőként való részvételben, atipikus társasági struktúrák kialakításában, vagy akár a menedzsment számára előírt rendszeres jelentéstételi kötelezettségekben. A jelen cikkben az egyes megoldásokat és az alkalmazásuk során felmerülő dilemmákat vizsgáljuk.