Legtöbbünk nem szeret hibázni, jól akarja csinálni a dolgokat: legyen az cégvezetés, vagyonkezelés, vagy az adózás megtervezése. Amikor jól akarunk dolgokat csinálni, általában nem csak úgy nekiesünk a feladatoknak, ahogy éppen eszünkbe jutnak, hanem tervet szövünk, stratégiát készítünk. Készülünk arra, hogy a feladat sok apró másik dologból adódik össze, vannak kiszámítható és kiszámíthatatlan tényezők, jól tervezhető és tervezhetetlen akadályok.

A család magától működik, minek ide stratégia?

Az evidens, rutinszerű, könnyen kivitelezhető feladatokat sokszor gondolkodás nélkül visszük véghez, nem szánunk rá extra időt és energiát, hiszen a dolgok maguktól is mennek.
Tapasztalatunk szerint az alapítók, családi vagyon létrehozói sokszor ez utóbbi kategóriába sorolják a családot is. Nem azért, mert nem fontos a család, épp ellenkezőleg, a család a legfontosabb. De a család jó esetben „működik magától” is, vagy legalábbis valaki működteti: az anya, a házaspár közösen, a felnőtt gyerekek.

Tévhit, hogy a családi működésre nincs stratégia

A család érzelmi alapon működik – gondolhatja az alapító, ahol ideális esetben a családtagok nem akarják megbántani egymást. Ezért aztán nem tesznek fel kínos kérdéseket sem a múlttal, sem a jövővel kapcsolatban. A család nem a cég, gondolhatja az alapító, ezért ott nem kell stratégiát készíteni a jövőre vonatkozóan.

Ha vállalkozóként nézzük csak a felvetést, akkor a családi kapcsolatok lazulása, az eltávolodás viszont egy olyan jelentős kockázat lehet a családi cég és vagyon életében, amelyet viszont megfelelő eszközökkel lehet kezelni.

Egy olyan családban ahol jelentős cég vagy felhalmozott vagyon van a család kezében, ott a családi stratégia alkotás során a család közelebbről megismeri, hogy a másik családtag mit tervez a jövőjével kapcsolatban, hogy a család bővülésével milyen szabályok szerint működnek majd együtt a cégben, a vagyonban, a családban. Megtervezhető, hogy az automatikus távolodást, amit a család sokasodása hozhat a család életébe (unokák születése, elköltözés), hogyan kezeli a család, milyen eszközökkel tartják együtt a családot és mi az, amit időnként meghatározott keretek között megbeszélnek egymással.

Például, ki dolgozhat, ki vehet aktívan részt a cég életében, ki az aki tulajdonosa lesz a vagyonnak, csak azért mert olyan névvel született, amely egyezik az alapító nevével, ki az aki számíthat és milyen jogon valamilyen juttatásra, ki az aki mindig ott lehet a családi rendezvényeken, de a céges, vagyoni ügyek nem tartoznak rá… ezer és ezer kérdés merülhet fel a családtagokban.

Amikor egy családfő elhatározza, hogy fenti kérdéseket tisztázni szeretné, de nem egyedül, hanem a család bevonásával, akkor a család stratégiáján dolgozik, amit sokszor családi alkotmánynak is hívnak.

A kínos kérdések elkerülése sok esetben azonban olyan folyamathoz vezet, hogy megpróbáljuk kitalálni a másik gondolatát, ahelyett hogy feltennénk neki kérdéseket a jövővel kapcsolatban, a munkájával, terveivel, vízióival kapcsolatban.

A fel nem tett kérdések olyan válaszokat szülnek, amelyek sokszor az alapító saját elképzeléseit tükrözik, abban nem belekalkulálva az utódok elképzeléseit, képességeit és szándékát. Ez komoly hiba lehet, amelyet érdemes elkerülni a vagyontervezés folyamata során.

Szerző:
Dr. Ránky Anna (LLM) (Advanced Certificate in Family Business Advising STEP, FFI)
ügyvéd, partner, családi vállalati tanácsadó
KLART Családi Alkotmány