A gazdasági növekedés motorja az elmúlt évtizedekben a fogyasztás vagy inkább a túlfogyasztás volt. Ennek örülhettek a részvényesek, hiszen az olcsó, sok esetben ingyen hitel és a marketing gépezet a kétezres évek elejére elérte, hogy gondolkozás nélkül választjuk a nagyobb családi kiszerelést vagy a super size menüt, még akkor is, ha arra amúgy semmi szükségünk.

A családi vállalkozás és vagyonkezelés harmonikus működésének egyik központi eleme a szerepek, javadalmazás és tulajdon összhangja. Nagyon jellemző, különösen az első generációváltást megelőzően és közben, hogy a családtagok által ténylegesen betöltött szerepek, a kifizetési formák és a tulajdonosi viszonyok nincsenek szinkronban. A legtöbben nem is tudják pontosan, miért kapnak javadalmazást, mi mindent tulajdonolnak, miért és milyen módon.

1971 augusztusában Nixon elnök megszüntette a dollár aranyra válthatóságát, ezzel elindítva a fél évszázad óta tartó lebegő árfolyamrendszert, ahol már nem a közvetlen vagy közvetett nemesfémfedezet a mérvadó az egyes országok valutájának értékének meghatározásában. Ezt a gazdaságpolitikai húzást azóta sokszor bírálták, a kritikák mögött legtöbbször olyan érvek állnak, mint a pénz szándékos, rendszerszintű elértéktelenítése, vagy extra adók szedése szeniorázson keresztül.

A 80-90-es évek kedvencei trendszerűen tértek vissza az elmúlt években a fotó-, a divat-, és a zeneiparban. Az olyan, egykor idejétmúltnak vélt analóg eszközök, mint a bakelit lemez és a filmes fényképező, megtalálták a helyüket a mai digitális világban is.

Sokféleképpen lehet meggazdagodni, de ha maximalizálni akarjuk az esélyeinket arra, hogy felkerüljünk a Forbes dollármilliárdosainak listájára, akkor az ábrán látható tíz iparág az, amely a leggyakoribb utat kínálja ebbe az exkluzív klubba.

A nemzetközi FALCON Method hírlevél háttérmunkája során belefutottunk az elemző csapattal egy olyan esettanulmányba, amit a magyar oldalon is megosztásra érdemesnek látok. A Moncler nevű, luxus árszintre pozícionált pufidzsekijeiről ismert cég példáján keresztül talán az eddiginél is jobb betekintést tudok adni arról, miként működik a minőségi-növekedési részvényekre fókuszáló kiválasztási folyamatunk. (Ha olvasás helyett videóznál, görgess a bejegyzés végére!)

Erről beszélgetett a Millásreggeli egyik reggeli adásában a műsorvezetőkkel az MBH Bank Private Banking igazgatója, Pleschinger Gyula Márk. A szakember szerint a technológiának egyértelműen lesz hozzáadott értéke a pénzügyi elemzésekhez, mert az előrejelzések konzisztenciáját, minőségét javítani fogja azáltal, hogy kiszűri az emberi tudatalatti torzító hatásait. Szó esett még a forint helyzetéről és az euróbevezetés esélyeiről, távlati lehetőségéről.

Az üzleti élet nyári szezonja idén a bizalmi vagyonkezelések alapításáról szólt. Aki tudta, az még a szeptember 11-éig nyitva álló határidőbe belesűrítette a családi vagyonkezelés létrehozatalát. Ezzel együtt nem kevés – legtöbbször tárgyilagos, de olykor cinikus – sajtóvisszhang vette körül a jelenséget. Most, a folyamat végén érdemes lehet felmérni, hogy hova is jutottunk.

A Long-Term Capital Management (LTCM) 1998-as összeomlása sokkolta a pénzügyi világot. A nagy tekintélyű akadémikusokból és Wall Street-i veteránokból álló csapat által vezetett fedezeti alap legyőzhetetlennek tűnt, mégis összeomlott saját kockázatvállalásának súlya alatt.

Az amerikai jövedelmi rangsor felső tíz százalékába tartozó állampolgároknak mindössze az egynegyede érzi gazdagnak magát a Bloomberg friss felmérése szerint. Egy másik egynegyedük pedig szegénynek tartja magát. Nagyon könnyen lehet, hogy a közösségi média elmúlt bő egy évtizedének a térhódítása az oka annak, hogy egyre gazdagabban is egyre szegényebbnek érzi magát egyre több ember.