1. A központi bankok vétele fennmaradhat 2024-ben is. A központi bankok 2020 óta felpörgették arany vásárlásaikat. 2022-ben rekordmértékben, közel 1,100 tonna aranyat vettek. A trend 2023-ban is folytatódott, az első háromnegyed évben 800 tonna nettó aranyvásárlás történt a jegybankok részéről. Főleg a BRIC tagállamok jeleskednek, akik nem szeretnék tartalékaikat a nem-barátinak tekintett nyugati világ devizáiban (dollár, euró) tartani, a keleti devizák viszont nem feltétlenül forgalomképesek/konvertibilisek. A trend 2024-ben folytatódhat. (Forrás)

2. A FED kamatot csökkenhet 2024 első negyedévében, majd később az év során. Mivel az arany nem fizet hozamot, a világban lévő kamatok nominális szintje meghatározó arany árfolyamára nézve. Jelenleg a FED Fund ráták alapján 56%-os esélye van annak, hogy a FED 2024 első negyedévében már kamatot csökkent, amit később további lépések követhetnek. A FED kamatcsökkentéseit a többi nagy központi bank (Bank of Japan, EKB, Bank of England) is követhetik.

3. Az állampapír reálkamatok szintje ismét negatív lehet, ha megszűnik az infláció elleni küzdelem. A fejlett világban a negatív reálkamatokat az elmúlt másfél évben pozitív reálkamatok váltották, vagyis az állampapírok, rövid kötvények hozama felette volt a várható inflációnak. Könnyen elképzelhető ugyanakkor, hogy ismét negatív reálkamatokkal találkozzunk rövidtávon. Ennek az egyik lehetséges oka, hogy az infláció magas szinten beragad, a gazdasági aktivitás fenntartása miatt azonban a jegybankok kamatot vágnak. A másik lehetséges irány, hogy a gyenge konjunktúra miatt az infláció gyorsan csökken jövőre, amire agresszív kamatcsökkentés lesz a jegybanki válasz. Mindkét esetben előfordulhat, hogy ismét negatív lesz a reálkamat, amit a kormányok is szorgalmaznak, mivel az állami eladósodottság mértéke rekordnagyságú a világban. Az USA esetében 2022 végén 129%-on állt ez a mutató. A tartósan magas pozitív reálkamatok visszafizethetetlenné tennék ezeket az adósságállományokat. Az elértéktelenedő belső érték nélküli pénzek ismét az aranyat, mint értékmegőrzőt helyezik előtérbe, főleg ha a jegybankok számára az infláció letörése nem elsődleges cél lesz.

4. Geopolitikai feszültség nem csökken a világban. A 2021-2022-es év két nagy jelentős háborús konfliktust hozott a világba, az orosz/ukrán mellett az izraeli/palesztin háború is teljes erővel dúl. Várható, hogy ezek a konfliktusok nem oldódnak meg közeljövőben, sőt további fegyveres összecsapások kialakulása is várható.

5. A kripto devizák iránti bizalom még felépülőben van. Az arany nagy ellenlábasa a kripto devizák relatíve új eszközök. Az arany előnye, hogy fizikailag megfogható, könnyen szállítható és elrejthető. Nagy volumenben ugyanakkor megnő a tranzakciós költség és lassú az elszámolhatósága is, főleg a kripto eszközökkel szemben. Az utóbbiak esetében a befektetői bizalom egy virtuális eszköz felé van, amelynek a léte függ a mindenkor jelen lévő globális áramellátástól. Ezzel együtt azt gondolom, hogy a kripto nem jelent még igazi alternatívát a 7000 éves pénzügyi történelemmel vívó arannyal szemben.