Összességében sokat egyértelműsödött, hogy mire lehet és mire nem lehet használni ezt a jogalkotó célja szerint elsődlegesen utódlástervezésre kitalált formát, ami a brit trust-jogot próbálja a magyar jogszabályi keretek között létrehozni és meghonosítani.

BVK?

Mi is az a bizalmi vagyonkezelés? Mire használható? Tényleg csak a nagy vagyonú befektetők játéktere? Inkább az adóról vagy az utódlástervezésről szól? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekről beszélgettünk az „Örökös dilemmák” című, öröklésről, utódlástervezésről szóló videósorozatunk legújabb epizódjában.

Az utóbbi években sokat foglalkoztunk e dilemmákkal a HOLD-nál, ráadásul tavaly az is kérdésessé vált, hogy hosszú távra érdektelenné válik-e ez a jogi struktúra vagy éppen ennek ellenkezője történik. Egyelőre úgy tűnik, hogy inkább az utóbbi következett be és a bizalmi vagyonkezelés hosszú távon a magyar utódlás- és vagyontervezés szerves részévé vállhat. Nem is véletlen, hogy tavaly több mint megháromszorozódott a bizalmi vagyonkezelések száma. Sőt úgy látjuk a tavalyi évben már a kereskedelmi bankok érdemi része is komoly fejlesztéseket tett annak irányába, hogy beillessze (vagy legalább elkezdje beilleszteni) a számlavezetésébe ezt a magyar jogtól egyébként nagyon idegen formát. Nem egyszerű feladat, de mára már úgy tűnik, hogy az a bizonyos kő be lett dobva a tóba és a hullámok megállíthatatlanul elkezdtek terjedni.

A HOLD-nál bő két évvel ezelőtt döntöttünk úgy, hogy komolyan foglalkozunk a kérdéssel. Lefejlesztettük a szükséges számlakörnyezetet és folyamatokat, amikkel teljes értékű értékpapírszámlavezetést tudtunk már a 2022-es évben is nyújtani a bizalmi vagyonkezelésbe adott vagyonok számára. Szintén még 2022-ben már tartós befektetési számlát is vezettünk mind magánszemély, mind társaság által bizalmi vagyonkezelt vagyonok számára.

Nem elég képesnek lenni rá, érteni is kell, hogy mit csinálunk.

A kulcsszereplő itt is, az ügyfélen túl, a kapcsolatot tartó bankár és az őt körülvevő infrastruktúra. A bankárnak tisztában kell lennie a bizalmi vagyonkezelés pontos működésével, de legalább ennyire fontos, hogy ne csak a jogszabályt értse, hanem lássa azt is, milyen gyakorlatok jönnek létre a bizalmi vagyonkezelési szcénában és ezt értse a jogi megfelelési osztály (compliance) és a számlát nyitó és rendszer szinten üzemeltető könyvelés (back office) is. E három feladatkör és persze a számlavezető-rendszert fejlesztő (IT) olajozott együttműködése kell ahhoz, hogy egy ilyen speciális keretrendszer gyorsan, kevés fennakadással és a jogszabálynak való teljes megfelelés mellett üzemeltethető legyen.

Annak ellenére, hogy maga a bizalmi vagyonkezelésről szóló jogszabály már tíz éves, az ezt kiszolgáló vagyonkezelői és számlavezetői piac épp a fenti okok miatt még csak a szárnyait bontogatja. Sok múlik azon, hogy ki mennyi energiát fektet a keretek megértésébe.