A bizalmi vagyonkezelés, vagy bvk a vagyontervezés egyik legjobb eszköze. A bizalmi vagyonkezelési struktúra alkalmazásával, a vagyonban bekövetkező változások jogi szempontból jelentősen magasabb szintű védelemben részesülnek, mint a kötelmi, társasági vagy öröklési jog által biztosított eszközök.

A bizalmi vagyonkezelési struktúrát legegyszerűbben bemutatni a résztvevők bemutatásával tudjuk. Ez alapvetően egy háromszereplős jogügylet, melynek részvevői a vagyonrendelő, a vagyonkezelő és a kedvezményezett.  Az ügylet lényege. hogy a vagyonrendelő a vagyontárgyaiból létrehoz egy önálló vagyontömeget (kezelt vagyon). A kezelt vagyon ezután teljes mértékben elkülönül a vagyonrendelő és a vagyonkezelő saját vagyonától, ezáltal védve van mind a vagyonrendelő, mind a vagyonkezelő hitelezőitől, valamint a vagyonkezelő által kezelt más vagyonoktól is.

A felek a vagyonkezelésbe adásról szerződésben rendelkeznek, amit bizalmi vagyonkezelési szerződésnek nevezünk. Maga a vagyonkezelés történhet ingyenes vagy visszterhes szerződés keretei között is. A bizalmi vagyonkezelés időtartama legfeljebb 50 évig terjedhet.

A bizalmi vagyonkezelés résztvevői

A vagyonrendelő a szerződés alapvető szereplője, és joga van széles körben módosítani a vagyonkezelés feltételeit (például a kedvezményezettek körét vagy akár új vagyonkezelő kiválasztását). Ezért fontos alaposan megfontolni a pozíció hosszú távú fenntartását (vagyis az utódlás kialakítását) a vagyonrendelő halála estére. A vagyonrendelő saját magát vagy akár egy általa alapított céget is megnevezhet bizalmi vagyonkezelőnek, ilyenkor a vagyon bizalmi vagyonkezelésbe adása nem jár tényleges kontroll-átadással. A vagyonrendelő jogosult újabb vagyontárgyakat hozzáadni a bizalmi vagyonkezeléshez a szerződés időtartama alatt.

A bizalmi vagyonkezelési jogviszony fennállását a vagyonrendelő halála vagy cselekvőképességének elvesztése nem érinti. Érdemes erre az esetre protektort kijelölni. A protektor szerepe lehetőséget nyújt arra, hogy a vagyonrendelő a halála vagy jogutód nélküli megszűnése esetére kijelölje azt a személyt, aki gyakorolhatja a vagyonrendelőt megillető jogokat és teljesítheti a vagyonrendelőt terhelő kötelezettségeket. Ezen személy lehet például a vagyonrendelő jogutódja, a bizalmi vagyonkezelési jogviszony kedvezményezettje vagy akár egy harmadik személy. A vagyonrendelőnek jogában áll a fent említett jogokat és kötelezettségeket korlátozni is.

A vagyonkezelő lehet természetes vagy jogi személy, aki vagy amely a kedvezményezettek javára látja el a vagyonkezelési tevékenységet. Családi vagyonkezelés esetén gyakori például egy olyan vagyonkezelő társaság (általában kft.) létrehozása, amely a családtagok tulajdonában lévő vagyont kezeli ezen célból. A vagyonkezelő felelőssége magában foglalja a vagyon tulajdonosi szemlélettel történő kezelését, a könyvelésről való gondoskodást, a hozamok kifizetését és a vagyon kedvezményezettek részére történő kiadását. A vagyonkezelőnek nem feltétlenül kell aktív irányítást gyakorolnia a kezelt vállalkozások vagy egyéb eszközök felett, bár ez sem zárható ki. A vagyonkezelő működése és jogai a vagyonkezelési szerződésben rögzítettek szerint alakulnak, a vagyonkezelőnek mindig a kedvezményezettek érdekeit kell szem előtt tartania. Ennek eredményeként korlátozottak a vagyon feletti tulajdonosi döntési jogai.

A bizalmi vagyonkezelés valódi haszonélvezői a kedvezményezettek, maga a vagyonrendelő is lehet kedvezményezett. A leggyakrabban a vagyonrendelő szűk családi körét jelöli meg kedvezményezettként. A kedvezményezettek a bizalmi vagyonkezelési szerződésben meghatározott feltételek és időpontok szerint részesülhetnek a kezelt vagyonból. A kedvezményezettek körét a szerződésben lehetséges meghatározni, és akár olyan személy is feljogosított lehet, aki jelenleg nem él (például a jövőben születendő unoka) vagy akár feltételekhez köthető (például bizonyos életkor elérése) ez a jogállás.

Eseti és üzletszerű vagyonkezelés

Az üzletszerű vagyonkezelés általában azzal a céllal történik, hogy meghatározott vagyontárgyakat, pénzügyi eszközöket vagy ingatlanokat hatékonyan és eredményesen kezeljen egy vagyonkezelő vállalat vagy szakértő csapat. Az üzletszerű vagyonkezelés során a cégek, befektetési alapok vagy magánszemélyek különféle eszközöket gyűjthetnek össze, kezelhetnek és növelhetnek a hosszú távú növekedés és nyereség érdekében. Üzletszerű vagyonkezelőnek az minősül, aki legalább két bizalmi vagyonkezelési jogviszony alapján végzi tevékenységét. Üzletszerű bizalmi vagyonkezelési tevékenység kizárólag hivatalos engedély birtokában végezhető. Ilyen tevékenységet kizárólag Magyarország területén székhellyel rendelkező korlátolt felelősségű társaság vagy zártkörűen működő részvénytársaság, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más államban székhellyel rendelkező vállalkozás Magyarországon nyilvántartásba vett fióktelepe, valamint ügyvédi iroda végezhet. Ahhoz, hogy egy társaság üzletszerű bizalmi vagyonkezelést folytathasson, komoly szakmai és pénzügyi feltételeknek kell megfelelnie.

Az eseti bizalmi vagyonkezelő lehet természetes személy vagy gazdálkodó szervezet is, azonban a jogszabály számos korlátozást állapít meg az eseti bizalmi vagyonkezelő gazdálkodó szervezetének vezető pozíciójában lévő személy, tagja vagy valódi tulajdonosa vonatkozásában. Az eseti vagyonkezelő tevékenysége és személye jelentősen egyszerűbb szabályozás hatálya alá tartozik, mint az üzletszerű bizalmi vagyonkezelő.

A bizalmi vagyonkezelési struktúra előnyei

A bvk. struktúra számos előnnyel járhat adózási és egyéb szempontok alapján. Ezeket röviden az alábbi pontokban foglalhatjuk össze:

• Társasági részesedések, vagyonok adómentes értékesítése: A vagyonkezelésbe való átadás adómentes. Átadáskor a vagyon adómentesen felértékelhető, és ezért annak későbbi értékesítése adómentessé tehető.
• Hagyatékátadási eljárásból adódó problémák kiküszöbölése: A vagyontárgyak és a vagyonkezelésbe adott cégcsoportok feletti irányítás folyamatos lehet a vagyonrendelő halála esetén is.
• Öröklésjogi korlátok áttörése: A bvk.-ba tett vagyon nem része az örökségnek, annak megosztása a kedvezményezettek között az örökhagyó teljes diszkrécióján múlik.
• Társasági vagyonok egyben tartása: Elkerülhető a társaságirányítás vagy társasági vagyon felaprózódása a tulajdonos halála esetén.
• Vagyonvédelem személyes felelősség esetén: A bvk.-ba tett vagyon elkülönül a vagyonrendelő vagyonától és azzal szemben a vagyonrendelő felelősségén alapuló végrehajtás nem vezethető.
• Egyéb adózási előnyök: Ha a bvk. csak pénzügyi bevételt (pl. kamatjövedelmet, osztalékot vagy árfolyamnyereséget) realizál, úgy társasági adó fizetésére nem kötelezett. Emellett tartós befektetési számlát (TBSZ-t) nyithat a bvk., és a TBSZ-en elért hozamokhoz 5 év elteltével adómentesen lehet hozzájutni. Végül megemlítendő, hogy bár a vagyon hozamából származó kifizetések adókötelesek, az eredeti vagyon összegének (tőkerész) kiadása viszont nem von adókötelezettséget maga után. Az illeték a vagyonrendelő és a kedvezményezett kapcsolatára épülve kerülhet kiszabásra.

Összegezve

A családi és társasági vagyontervezés a jelenleg zajló generációváltás következtében egyre inkább szerephez jut a társaságok, cégcsoportok és tulajdonosaik életében. A bizalmi vagyonkezelés a vagyontervezés és a vagyonvédelem egyik legkönnyebben alkalmazható eszköze, amely kiemelkedő hatékonysággal biztosítja a kezelt vagyon feletti kontrollt, valamint vagyonvédelmi szempontból is jelentős előnyökkel jár. A bvk. struktúra előnye, hogy a vagyonrendelő egyedi igényei maximálisan érvényesülhetnek. Az öröklési kérdéseket is sokkal rugalmasabb módon tudja szabályozni, aki egy ilyen struktúra mellett dönt, mint ha törvényes öröklésre vagy végrendeletre bízná hagyatékának sorsát. Nem utolsó sorban, a vagyon bizalmi vagyonkezelőnek való átadása számos adózási előnnyel is jár.

Amennyiben segítségre van szüksége a bizalmi vagyonkezelés, generációváltás, családi vagyonkezelő alapítvány, vagyonvédelem, cégeladás területén, keresse szakértőinket!