A mai nap a Parlament megszavazta azt a „salátatörvényt”, amely, többek között, szeptembertől elveszi a bvk legnagyobb adóelőnyét: az adómentes felértékelés lehetőségét. Bár a végső szabályozás puhábbra sikeredett, mint az eredeti javaslat, de így is igaz: aki most kimarad, az várhatóan lemarad.

„Háború, infláció, emelkedő kamatok, bankpiaci káosz és recesszió… többek között ilyen kihívásokkal néz szembe a részvénypiac. A befektetőknek egyaránt mérlegelniük kell ezen rövid távú kockázatokat és a részvény eszközosztály hosszú távú hozampotenciálját. A minőségi részvények egyszerre nyújtanak hosszú távon kiemelkedő teljesítményt, és védenek meg piaci esések idején, ezáltal kifejezetten megfelelő választásnak tűnnek a jelenlegi környezetben.”

A jelentős vagyonnal rendelkező családok tulajdonában lévő vagyonelemek sokfélék lehetnek, és idővel sajátos dinamikát mutatva változik az összetételük. Először is érdemes azt tisztáznunk, mit is értünk családi vagyon alatt. A családi vagyon a családtagok által közösen birtokolt vagyon, ami – más tényezők mellett- összetartja a családot, hiszen a családnak mint egységnek biztosít jogokat és támaszt vele- szemben felelősséget és kötelezettségeket.

Diana Duyser egy amerikai nő a floridai Hollywoodból, aki 2004-ben vált híressé, miután az eBay-en eladott egy sajtos grillszendvicset, amelyről azt állította, hogy Szűz Mária képmását viseli. A szendvics tíz éven át állt egy műanyag edényben a házában, anélkül, hogy a penészedés jelei mutatkoztak volna rajta. Ez pedig Duysert arra késztette, hogy elhiggye, hogy ez egy csodás esemény.

A bizalmi vagyonkezelési struktúrák (bvk) létrehozása számos jogi és adózási előnnyel kecsegtet. Ezek közül az egyik legfontosabb, hogy bvk létrehozatalával a vagyonrendelő, adófizetési kötelezettség nélkül, fel tudja értékelni a vagyonát piaci értékre. Az adótörvények tervezett módosítása ezt a lehetőséget kívánja bezárni. Aki azonban idejében reagál, az még ki tudja használni a vagyonfelértékelés lehetőségét.

Meglepődtem, amikor az engem felkonferáló férfi így szólt a körülbelül 40 fős, jellemzően 40 és 60 év közötti hallgatósághoz: Kérlek benneteket tiszteljétek meg az előadót azzal, hogy nem nyomogatjátok a telefonotokat az előadása alatt.

Ahogy tetőfoka felé közeleg (mind nagyon reméljük) a magyar infláció szintje, egyre inkább kezd rászokni a magyar lakosság a Prémium Magyar Állampapírra (PMÁP vagy jelenlegi sorozatai szerint PMÁP 2030/J, PMÁP 2027/K), mint befektetésre. A 16 százalékos kamat idén és a még ennél is magasabb (a mostani várakozások szerint), akár 17-19 százalékos kamat jövőre épp elég indok arra, hogy miért ez legyen az egyik legkedveltebb lakossági állampapír-befektetés.

Közeledik a mérlegkészítések és bevallások határideje. Sokan, akik az elmúlt egy-két évben indítottak el bizalmi vagyonkezelési struktúrákat, nincsenek tisztában vele, hogy mérleget a vagyonkezelőnek is kell készítenie az általa kezelt vagyon tekintetében. Aminek az esetleges elmaradása következményekkel járhat.

Mit taníthat nekünk a 20. század nagy magyar tőzsdei spekulánsa? Ha egymás mellé tesszük az akkori és a mai piaci környezetet, azt kell mondanom, hogy közel semmit. Óriásit változott a világ. Viszont ha még a kalapba tesszük mindazt a 80 év alatt felhalmozott tudást és tapasztalatot egy olyan szakembertől, aki a glóbusz összes nagy börzéjét és (akkori) eszköztípusát megjárta, akkor André Kostolany „kötelező irodalom” mindenkinek, aki a befektetések iránt érdeklődik.

Kinek ne lennének közép és hosszú távú tervei, céljai? Lecserélni a kocsit, nagyobb lakásba költözni, jubileumi nyaralás, hosszabb távon pedig a nyugdíj. Ha pedig gyerek vagy gyerekek is vannak a háztartásban, akkor felsorolni is nehéz, hogy mire érdemes és kell elkezdeni időben gyűjteni. De nem elég félretenni a pénzt, sokkal célravezetőbb, ha fialtatjuk is.