Mióta foglalkoznak vagyontervezéssel, bizalmi vagyonkezeléssel?

Banki szolgáltatóként mi a már létrehozott vagyonkezelési struktúrák számlavezetésében, értékpapírszámlán tartott pénzeszközök befektetésében tudunk az ügyfeleknek segíteni. A Raiffeisen Bankon belül a bizalmi vagyonkezeléssel kizárólag a privátbanki részleg foglalkozik, mivel ezekbe a struktúrákba jellemzően magánvagyonok kerülnek elhelyezésre, hosszútávon befektetésre.

A 2017-es törvénymódosítást követően a jogi struktúra is rendezettebb lett, ebben az időszakban jöttek be az első ügyféligények. Olyan számlavezetési szolgáltatással szerettünk volna az ügyfelek rendelkezésére állni, ahol a speciális törvényi feltételeknek meg tudnak felelni, így fontos szempont volt, hogy a vagyonelkülönítés felelősségében számíthassanak ránk, és biztonsággal tudjuk ezt a korábban banki ügyintézésben nem létező számlatípust a vagyonkezelőknek nyújtani.

2019 végén nyitottuk az első bizalmi vagyonkezelői számlákat, és mostanra már több mint 100 vagyonnak nyújtjuk ezt a szolgáltatást. Dolgozunk eseti és üzletszerű bizalmi vagyonkezelőkkel is, de más vagyonkezelési struktúrák megjelenése is egyre gyakoribb, úgy mint vagyonkezelő alapítványok, és magántőkealapok. Az eseti bizalmi vagyonkezelők közül a magánszemély vagyonkezelői struktúrákkal viszont nem foglalkozunk, ilyen BVK számlákat nem nyitunk.

Ez azt jelenti, hogy a preferált vagyonkezelő a jogi személy?

A bizalmi vagyonkezelés lényege, hogy a vagyonkezelő a saját vagyonától elkülönítve, a kedvezményezettek javára alapos gondossággal kezeli a vagyonelemeket. Ez a vagyonelkülönítés fontos kritérium, aminek a vagyonkezelő minden pillanatban meg kell feleljen. Ez banktechnikailag rendkívül összetett feladat magánszemélyek esetében, ezért ha hozzánk ilyen igény érkezik be, megpróbáljuk az ügyfeleket a céges eseti vagyonkezelés irányába terelni.
A törvény arra is ad lehetőséget, hogy magánszemély vagyonrendelő, és magánszemély kedvezményezettek esetén egy bizalmi vagyonnak a vagyonkezelő TBSZ számlát nyisson, ennek a működtetése, elkülönítése is a magánszemély vagyonkezelők esetében rengeteg problémát okoz. Sajnos láttunk negatív példákat a kezdeti időkben, amelyek következménye például jelentős mértékű adó megállapítása lett és csak hosszas ügyintézés után sikerült tisztáznia az érintettnek az adóhatósággal a helyzetet.

Amennyiben egy cégcsoport irányítását átveszi a családi vagyonkezelő az egy esetleges hitelbírálatot hogyan tudja befolyásolni?

A pénzmosási törvényre vonatkozó szabályok szerint a vagyonkezelésbe adott vagyon forrását ellenőriznünk kell, tehát a vagyonkezelés számára nyitott számla egy magasabb kockázatú minősítésen esik át. Ha ez lezajlott, az sokkal könnyebb utat tesz utána lehetővé akár hitelezésénél is. Ráadásul, mivel a cégcsoport tényleges tulajdonosai nem változnak, a bizalmi vagyonkezelés plusz kockázatot nem jelent.

Mennyire tapasztalják azt, hogy a vagyonkezelői ügyfelek szeretnének külföldi befektetési lehetőséget? Szeretnék diverzifikálni a vagyont Magyarország és más ország között?

Akik ilyen vagyontervezési struktúrákat használnak jellemzően nagyobb vagyonokkal rendelkeznek, amiből az következik, hogy mint devizák között, mind földrajzilag lényeges számukra a diverzifikáció. Azért is fontos, hogy mi, a privátbank foglalkozzunk ezekkel a céges számlákkal, mert nálunk van meg az a szakmai kompetencia, befektetési szaktudás, ami ezt lehetővé teszi. A külföldi, devizában történő befektetések széles köre elérhető nálunk: egyedi kötvények, részvények, ETF-ek, certifikátok.

Arra az esetre is tudunk megoldást adni, ha valaki országhatáron kívül szeretné a bizalmi vagyonkezelőjének a számláját vezetni. Már a kezdetek óta együtt dolgozunk a Raiffeisen Bank International bécsi privátbankjával, akik szintén értik a magyar BVK konstrukciók működését, és képesek a magyar törvényeknek megfelelő magyar céges vagyonkezelési struktúrák számlanyitására. Arra is van példa, hogy egy bizalmi vagyonkezelő itt és ott is vezet számlát, kihasználva az ebben rejlő előnyöket.

A legutóbbi adótörvény-módosítások következtében tapasztalnak-e változást az ügyfelek döntéseit tekintve? Változhat a befektetések időtávja?

Nem titok, hogy a vagyonkezelési struktúrák létrehozását leginkább az hajtotta az utóbbi időben, hogy a céges üzletrészek vagyonrendelésekor a felértékelés utáni vagyonátruházásának nem volt adóvonzata. Az adótörvény módosítás ezt a kiskaput zárja most be, bár nem teljesen. Azt várjuk ettől a módosítástól, hogy az ügyfelek ténylegesen arra fogják használni ezeket a struktúrákat, amire lényegében hivatottak a törvény szellemisége alapján: a generációkon átívelő vagyontranszferek megvalósítására. Várakozásaink szerint a banki eszközök súlya meg fog nőni ezen vagyonkezelésekben, és az eddig szokásos, csak az üzletrészek passzív tartását fel fogja váltani az aktív értékpapírókból álló portfóliókezelés. Itt emelném ki újra a korábban már említett TBSZ számlavezetés lehetőségét.

Találkoztak bármilyen speciális ügyféligénnyel, problémás helyzettel az elmúlt időszakból?

Egyre több esetben látunk igényt arra, hogy a vagyonkezelésbe adott vagyonelemeket az ügyfelek szeretnék valahogy aktivizálni. Erre jó megoldás a lombardhitel konstrukció. Ez magánszemélyek esetében abból áll, hogy a befektetett értékpapírok fedezetére adunk hitelt, az ügyfél pedig a hozamot realizálja, és kamatot törleszt, viszont tőkét nem.

Akkor működik jól egy ilyen lombard konstrukció, ha a befektetéseken elért hozam kitermeli a hiteloldalon kifizetett kamatokat. Ez általában egy jól összeállított portfólióval, megfelelő kamatkörnyezetben jól tud működni. Ilyen hiteleket most leginkább EUR-ban jellemző felvenni, mert ott még 5-6 % körül alakul a hitelkamat. Mivel egyre inkább hosszútávon gondolkodnak a vagyonkezelők a befektésekkel, ezért mi is elkezdtük ennek a lehetőségnek a BVK számlákra vonatkozó kiterjesztését. Hamarosan ezzel a szolgáltatással is a vagyonkezelők rendelkezésére fogunk tudni állni.