Sokféleképpen lehet meggazdagodni, de ha maximalizálni akarjuk az esélyeinket arra, hogy felkerüljünk a Forbes dollármilliárdosainak listájára, akkor az ábrán látható tíz iparág az, amely a leggyakoribb utat kínálja ebbe az exkluzív klubba.

A nemzetközi FALCON Method hírlevél háttérmunkája során belefutottunk az elemző csapattal egy olyan esettanulmányba, amit a magyar oldalon is megosztásra érdemesnek látok. A Moncler nevű, luxus árszintre pozícionált pufidzsekijeiről ismert cég példáján keresztül talán az eddiginél is jobb betekintést tudok adni arról, miként működik a minőségi-növekedési részvényekre fókuszáló kiválasztási folyamatunk. (Ha olvasás helyett videóznál, görgess a bejegyzés végére!)

Erről beszélgetett a Millásreggeli egyik reggeli adásában a műsorvezetőkkel az MBH Bank Private Banking igazgatója, Pleschinger Gyula Márk. A szakember szerint a technológiának egyértelműen lesz hozzáadott értéke a pénzügyi elemzésekhez, mert az előrejelzések konzisztenciáját, minőségét javítani fogja azáltal, hogy kiszűri az emberi tudatalatti torzító hatásait. Szó esett még a forint helyzetéről és az euróbevezetés esélyeiről, távlati lehetőségéről.

Az üzleti élet nyári szezonja idén a bizalmi vagyonkezelések alapításáról szólt. Aki tudta, az még a szeptember 11-éig nyitva álló határidőbe belesűrítette a családi vagyonkezelés létrehozatalát. Ezzel együtt nem kevés – legtöbbször tárgyilagos, de olykor cinikus – sajtóvisszhang vette körül a jelenséget. Most, a folyamat végén érdemes lehet felmérni, hogy hova is jutottunk.

A Long-Term Capital Management (LTCM) 1998-as összeomlása sokkolta a pénzügyi világot. A nagy tekintélyű akadémikusokból és Wall Street-i veteránokból álló csapat által vezetett fedezeti alap legyőzhetetlennek tűnt, mégis összeomlott saját kockázatvállalásának súlya alatt.

Az amerikai jövedelmi rangsor felső tíz százalékába tartozó állampolgároknak mindössze az egynegyede érzi gazdagnak magát a Bloomberg friss felmérése szerint. Egy másik egynegyedük pedig szegénynek tartja magát. Nagyon könnyen lehet, hogy a közösségi média elmúlt bő egy évtizedének a térhódítása az oka annak, hogy egyre gazdagabban is egyre szegényebbnek érzi magát egyre több ember.

Közhelyszerű, hogy a családi vállalatok napjainkban elképesztő kihívásokkal szembesülnek. Végeláthatatlan a sor: az újabban globális turbulenciának nevezett, permanens válságok sora, a digitalizáció, a versenynyomás, marginok folyamatos csökkenése, magas kamatkörnyezet, értékesítési láncok szétesése, a szabályozási és geopolitikai kockázatok.

Dave Portnoy – egy ügyes húzással – egy időre az amerikai pénzügyi világ koronázatlan királyává vált. Sporttal és popkultúrával foglalkozó médiacégét az elmúlt 3 év során több részletben, 500 millió dollárért értékesítette, majd egy hete potom 1 dollárért vásárolta vissza. A tranzakciót az év trade-jeként emlegetik, és az egész sztori jól világít rá arra, hogy az USA-ban tomboló kultúraharcból hogyan jöhet ki valaki meglehetősen gazdagon – ha meri vállalni a véleményét.

Az OsztalékPortfólió oldal fennállásának kilenc éve alatt többször hangsúlyoztam, hogy számomra egy befektetés kockázata nem azonos azzal a mértékkel, amennyire annak az árfolyama hullámzik. A kérdés viszont ennél jóval összetettebb, és bőven megérdemli, hogy néhány extra szemszögből is megvizsgáljuk. Én legalábbis ezt teszem mostanában, ez ihlette a bejegyzés témáját.

A nyári átfogó jogszabályváltozás érinti a bizalmi vagyonkezelés adózását is. Aki nem kellő körültekintéssel vág bele a témába, akár a saját zsebén is megérezheti. Szilágyi Péter, a Raiffeisen Bank Privátbanki részlegének régióvezetője segít eligazodni.