Hogy ne veszítsük el a családi vagyonkezelés előnyeit?

A kezelt vagyontömegnek nincs külön adószáma

Bár technikai, adminisztratív feladatnak tűnik, de súlyos kockázata van annak, ha a kezelt vagyontömeg részére nem igényelünk külön adószámot. A legfőbb problémát az jelenti, hogy így a kezelt vagyont érintő adóbevallási és esetleges fizetési kötelezettségeknek nem tud a vagyonkezelő eleget tenni. Ezen felül, adószám nélkül megfelelő bankszámla sem nyitható, így a vagyonelkülönítési kötelezettségének sem tud a vagyonkezelő megfelelni. Ez pedig végső soron oda vezet, hogy a vagyonkezelésbe adott vagyonnak a hitelezői követelésekkel szembeni védelme megszűnik.

Bár adómentesnek gondoltam, mégis adót kell fizetnem

A bizalmi vagyonkezelés egy nagyon jó eszköz vagyonelemek generációk közti átadására oly módon, hogy közben többletadó-fizetési kötelezettség ne keletkezzen. Ráadásul, mind a tavaly szeptember 11-én hatályon kívül helyezett rendelkezések, mind pedig a tavaly decemberben módosított szabályok lehetőséget biztosítanak arra, hogy a vagyonrendelő vagyonát piaci értékre felértékelje, és ezáltal egy későbbi vagyonértékesítés adóterhét mérsékelje.

A bvk adósemlegessége azonban feltételekhez kötött, amiről sokan elfeledkeznek a tervezés során. Így a bvk-ban termelődött teljes hozam adókötelessé válik abban a pillanatban, amikor a vagyonkezelő akár egy forintnyi, nem pénzügyi jellegű bevételt is realizál. Szintén elveszti a bvk-ba tett vagyon az adómentes jellegét, ha a vagyonrendelő nem magánszemély, hanem társaság. Mindezen esetekben a bvk által realizált hozam adóköteles lesz a társasági adó rendszerében.

A bizalmi vagyonkezelésbe adott vagyonelemek nem a kezelt vagyon elkülönült számláján, hanem a vagyonkezelő saját számláján kerültek jóváírásra

Konkrét jogszabály nem írja elő, hogy a kezelt vagyontömeg részére külön számlát (értékpapírszámlát, illetve bankszámlát) kell nyitni. Emiatt sokan – akár gondatlanságból, akár takarékosságból – megelégszenek azzal, hogy a vagyonkezelésbe adott eszközöket a vagyonkezelő saját számláin írják jóvá. Márpedig ez a gyakorlat helytelen, és sok kockázatot hordoz magában.

Jogi szempontból nem mindegy, hogy az a számla, amelyen a bvk-eszközök elhelyezésre kerülnek, a vagyonkezelő saját adószámának, vagy a kezelt vagyontömeg adószámának feltüntetésével nyílik-e meg. Ha például a vagyonkezelővel szemben adótarto-zása miatt végrehajtási eljárást kezdeményeznek, úgy a két számla elkülönítésének hiányában könnyen előfordulhat, hogy a kényszerintézkedést a kezelt vagyonra vezetik rá. Komoly erőket kell ilyenkor megmozdítani annak érdekében, hogy az inkasszóval beszedett pénzt utólag a vagyonkezelő visszaszerezze. Másrészről, a két számlának eltérőek a tényleges tulajdonosai, aminek egyre nagyobb szerepe van a banki compliance ellenőrzések során. Arról nem is beszélve, hogy a tényleges tulajdonosok helytelen feltüntetése pénzmosási intézkedéseket is vonhat maga után (pl. számla befagyasztása). Nem mindegy továbbá az sem, hogy a vagyonkezelésbe adott pénzeszközök vagy értékpapírok a vagyonkezelő, vagy a kezelt vagyon könyveiben kerülnek-e nyilvántartásra. Ennek össze-keverése súlyos adózási következményekkel járhat.

Nem került vagyonrendeléskor megfelelően dokumentálásra az átruházott vagyon piaci értéke

A tavaly szeptemberig hatályban lévő szabályok nem írták elő azt, hogy vagyonértékeléssel kell alátámasztani a bvk-ba átadott vagyon értékét. Márpedig ez a vagyonrendelő elemi érdeke. A kedvezményezetti kifizetés adómentessége ugyanis azon fog múlni, hogy keletkezett-e értéknövekedés a bvk-ba bevitt eszközökön a vagyonrendelési értékhez képest. Ha valaki vagyonrendeléskor nem támasztja alá megfelelő dokumentációval az akkori piaci értéket, úgy a kifizetéskori esetleges adóellenőrzéskor nehezen tudja majd bizonyítani, hogy mi alapján állapította meg ezt az értéket – utólag pedig nehéz egy korábbi állapotban fennálló vagyonérték mellett érvelni. Az, aki nem tud a vagyonrendeléskor (vagy ahhoz közeli) időpontban készített, hiteles vagyonértékelést felmutatni, egy későbbi adóvita során lényegesen hátrányosabb pozícióból indul.

Most akkor enyém a vagyon vagy sem?

Bár a vagyonrendelő – ha önmagát vagy egy általa alapított társaságot bízott meg vagyonkezelőként – meg tudja őrizni a vagyon feletti kontrollt, az már nem a saját vagyona, azzal saját vagyonaként nem rendelkezhet. Mindez azt jelenti, hogy a vagyonrendelő önállóan, saját diszkrecionális döntésével, megfelelő dokumentáció nélkül ezt a vagyont már nem veheti ki a vagyonkezelésből.

A vagyonkezelő a vagyont a kedvezményezettek érdeké-ben, a vagyonkezelési szerződés rendelkezései szerint kezeli. Még ha a vagyonrendelő is a vagyonkezelés (egyik) kedvezményezettje, a vagyonkezelési elveket be kell tartania, és megfelelően kell dokumentálnia a kedvezményezetti kifizetéseket. A kifizetések csak akkor teljesíthetők, ha azok összhangban állnak a vagyon-kezelési szerződéssel, és azokat a vagyontömegre elfogadott mérleg támasztja alá. Ráadásul, a kedvezményezetti kifizetések eltérő adózási következmények alá is esnek. Adózási szempontból nem mindegy ugyanis, hogy tőke vagy hozam kerül kifizetésre, milyen rokoni kapcsolat áll fenn a vagyonrendelő és a kedvezményezett között, a vagyonrendeléshez képest hány év elteltével kerül sor a kifizetésre. Ezek mind-mind mérlegelendők, mielőtt a vagyonból kifizetést teljesítünk.

Mit érdemes tennünk?

Senki sem képes arra, hogy a vagyonkezelési struktúrája jogszabályi megfelelőségét folyamatosan kövesse. Ráadásul, a vonatkozó jogszabályok is rendszeresen változnak. De ellenőrzési pontokat mindenképpen be kell építeni a rendszerbe.

A felülvizsgálat célszerű időpontja minden év május

31-e (vagy annak környéke). Eddig a napig kötelesek ugyanis a vagyonkezelők a kezelt vagyontömeg beszámolóját elkészíteni, és adóbevallásukat beadni. Ez a beszámoló az alapja a kedvezményezetti kifizetéseknek is. Ez a határnap egy nagyon jó fogódzót ad arra, hogy a bvk alanyai megvizsgálják/megvizsgáltassák a vagyon-kezelési struktúrájuk jogszabályi megfelelőségét, és a korábban elkövetett esetleges hibákat is korrigálják.