Szeptemberben elindult az Otthon Start támogatás, mellyel az első lakáshoz jutást az állam kamattámogatással segíti. Nem ez az első szubvenció az ingatlanpiacon, az elmúlt években számos intézkedés segítette ezt az iparágat és szereplőit, mind a vevői, mind az eladói oldalon. Írásunk nem azért született, hogy pálcát törjön az intézkedések felett, cserébe megpróbál kitekintést adni hazai és nemzetközi viszonylatban arról, hogy mennyire is tekinthető „drágának” a hazai ingatlanpiac és hogyan alakult az elmúlt években a fiatalok esélye a saját otthonhoz jutáshoz. Szubjektív érzése természetesen mindenkinek van, de nehéz mikroszinten általánosítani a makro vagy akár a globális helyzethez. Általánosságban elmondható, hogy nem ugyanaz a lehetősége adódik egy hongkongi, madridi vagy budapesti fiatalnak saját tulajdonú ingatlanhoz jutnia.

A momentum az egyik legalapvetőbb befektetési faktor, amely már a ’90-es évek elején – a Fama–French modell elterjedésének idején – aktívan használt stratégia volt. Jack D. Schwager A piac varázslói című könyvében több kereskedő is említi ezt az akkor még néven nem nevezett faktort, közülük talán a leghíresebb Richard Driehaus. Őt a filantróp tevékenysége mellett a momentum befektetés úttörőjeként tartják számon.

A napokban felhívott egy barátom, hogy megossza velem az aktuális befektetési ötletét. Véletlenül se szoktam ilyenkor tanácsot adni, inkább csak hallgatok és esetleg kérdezek. Ezúttal viszont a telefonbeszélgetés után még hosszan pörgött az agyam.

Mi egy parkolóhely értéke? És a lakhelyé? Lehet érzelemmentesen dönteni? Ki mellé áll a közgazdaságtan? Balásy Zsolt a fokozódó világban a fokozódó urbanizációs helyzettel foglalkozik.

Sokan tartanak pénzt vagy értékpapírokat osztrák bankszámlán – nem véletlenül. A hozzáférés kérdése azonban már kevésbé egyértelmű, főleg akkor, ha a számlatulajdonos meghal. Mit tehet a házastárs vagy egy családtag ilyen helyzetben? Mikor számít egy meghatalmazás, és mikor nem? A cikkben összefoglaljuk a legfontosabb tudnivalókat az osztrák bankszámlákról.

Egy olyan iparágban, ahol az utastér minden négyzetmétere pénzügyi számítás tárgya, elsőre furcsának tűnhet egy olyan új termék bevezetése, amely több helyet és súlyt foglal el, miközben kevesebb utast szolgál ki. Az Air France mégis pontosan ezt tette új La Première lakosztályával. A francia légitársaság nem hogy bővítette volna az ülések számát néhány újabb sorral, hanem épp ellenkezőleg: minden egyes első osztályú utasnak még több helyet, magánéletet és figyelmet biztosít, mint korábban bármikor.

Cikksorozatunk jelen részében a vagyonalapítókat vesszük górcső alá, akik hosszabb idő alatt, jelentős erőfeszítést téve szereztek komoly vagyont.

Súlyos inflációt jósoltak az elemzők, amikor Donald Trump áprilisban bedurrantotta a vámháborút, és jogosan: a vámok növelik az importált termékek árát, ami végső soron a fogyasztói árak emelkedéséhez vezethet. De akkor miért nincs brutális infláció az Egyesült Államokban és minden országban, ahol fenyegetnek a vámok? Vendégszerzőnk elmagyarázza, hogy a gazdasági és kereskedelempolitikai bizonytalanság ellentétes irányú, inflációcsökkentő hatásokat is kiválthat.

Isaac Newton, a történelem egyik legnagyobb elméje, nemcsak a fizika területén alkotott maradandót. Ő volt a brit Királyi Pénzverde igazgatója is, és komoly hatást gyakorolt az angol pénzügyi rendszerre. Közreműködésével Anglia áttért az ezüstalapú pénzrendszerről az aranyalapúra – amit később számos más ország is követett.

A befektetői portfóliók két fő eszközosztályának, a részvényeknek és a kötvényeknek a hozama élesen elvált egymástól az elmúlt öt évben. A drámai teljesítménykülönbség pedig egyre jobban átitatja a befektetői hangulatot. A múltbeli hozamok nem jelentenek garanciát a jövőbeli teljesítményekre, ám nagyon is jelen vannak az aktuális befektetői döntésekben. Éppen ezért nehéz olyan befektetőket találni, akik szeretnék most a hosszúkötvényeket.