A bizalmi vagyonkezelés és a vagyonkezelő alapítvány

A bizalmi vagyonkezelés, vagy bvk a vagyontervezés egyik legjobb eszköze. A bizalmi vagyonkezelési struktúra alkalmazásával, a vagyonban bekövetkező változások jogi szempontból jelentősen magasabb szintű védelemben részesülnek, mint a kötelmi, társasági vagy öröklési jog által biztosított eszközök.

A bizalmi vagyonkezelési struktúrát legegyszerűbben bemutatni a résztvevők bemutatásával tudjuk. Ez alapvetően egy háromszereplős jogügylet, melynek részvevői a vagyonrendelő, a vagyonkezelő és a kedvezményezett.  Az ügylet lényege. hogy a vagyonrendelő a vagyontárgyaiból létrehoz egy önálló vagyontömeget (kezelt vagyon). A kezelt vagyon ezután teljes mértékben elkülönül a vagyonrendelő és a vagyonkezelő saját vagyonától, ezáltal védve van mind a vagyonrendelő, mind a vagyonkezelő hitelezőitől, valamint a vagyonkezelő által kezelt más vagyonoktól is.

A felek a vagyonkezelésbe adásról szerződésben rendelkeznek, amit bizalmi vagyonkezelési szerződésnek nevezünk. Maga a vagyonkezelés történhet ingyenes vagy visszterhes szerződés keretei között is. A bizalmi vagyonkezelés időtartama legfeljebb 50 évig terjedhet.

A bizalmi vagyonkezelés résztvevői

A vagyonrendelő a szerződés alapvető szereplője, és joga van széles körben módosítani a vagyonkezelés feltételeit (például a kedvezményezettek körét vagy akár új vagyonkezelő kiválasztását). Ezért fontos alaposan megfontolni a pozíció hosszú távú fenntartását (vagyis az utódlás kialakítását) a vagyonrendelő halála estére. A vagyonrendelő saját magát vagy akár egy általa alapított céget is megnevezhet bizalmi vagyonkezelőnek, ilyenkor a vagyon bizalmi vagyonkezelésbe adása nem jár tényleges kontroll-átadással. A vagyonrendelő jogosult újabb vagyontárgyakat hozzáadni a bizalmi vagyonkezeléshez a szerződés időtartama alatt.

A bizalmi vagyonkezelési jogviszony fennállását a vagyonrendelő halála vagy cselekvőképességének elvesztése nem érinti. Érdemes erre az esetre protektort kijelölni. A protektor szerepe lehetőséget nyújt arra, hogy a vagyonrendelő a halála vagy jogutód nélküli megszűnése esetére kijelölje azt a személyt, aki gyakorolhatja a vagyonrendelőt megillető jogokat és teljesítheti a vagyonrendelőt terhelő kötelezettségeket. Ezen személy lehet például a vagyonrendelő jogutódja, a bizalmi vagyonkezelési jogviszony kedvezményezettje vagy akár egy harmadik személy. A vagyonrendelőnek jogában áll a fent említett jogokat és kötelezettségeket korlátozni is.

A vagyonkezelő lehet természetes vagy jogi személy, aki vagy amely a kedvezményezettek javára látja el a vagyonkezelési tevékenységet. Családi vagyonkezelés esetén gyakori például egy olyan vagyonkezelő társaság (általában kft.) létrehozása, amely a családtagok tulajdonában lévő vagyont kezeli ezen célból. A vagyonkezelő felelőssége magában foglalja a vagyon tulajdonosi szemlélettel történő kezelését, a könyvelésről való gondoskodást, a hozamok kifizetését és a vagyon kedvezményezettek részére történő kiadását. A vagyonkezelőnek nem feltétlenül kell aktív irányítást gyakorolnia a kezelt vállalkozások vagy egyéb eszközök felett, bár ez sem zárható ki. A vagyonkezelő működése és jogai a vagyonkezelési szerződésben rögzítettek szerint alakulnak, a vagyonkezelőnek mindig a kedvezményezettek érdekeit kell szem előtt tartania. Ennek eredményeként korlátozottak a vagyon feletti tulajdonosi döntési jogai.

A bizalmi vagyonkezelés valódi haszonélvezői a kedvezményezettek, maga a vagyonrendelő is lehet kedvezményezett. A leggyakrabban a vagyonrendelő szűk családi körét jelöli meg kedvezményezettként. A kedvezményezettek a bizalmi vagyonkezelési szerződésben meghatározott feltételek és időpontok szerint részesülhetnek a kezelt vagyonból. A kedvezményezettek körét a szerződésben lehetséges meghatározni, és akár olyan személy is feljogosított lehet, aki jelenleg nem él (például a jövőben születendő unoka) vagy akár feltételekhez köthető (például bizonyos életkor elérése) ez a jogállás.

Eseti és üzletszerű vagyonkezelés

Az üzletszerű vagyonkezelés általában azzal a céllal történik, hogy meghatározott vagyontárgyakat, pénzügyi eszközöket vagy ingatlanokat hatékonyan és eredményesen kezeljen egy vagyonkezelő vállalat vagy szakértő csapat. Az üzletszerű vagyonkezelés során a cégek, befektetési alapok vagy magánszemélyek különféle eszközöket gyűjthetnek össze, kezelhetnek és növelhetnek a hosszú távú növekedés és nyereség érdekében. Üzletszerű vagyonkezelőnek az minősül, aki legalább két bizalmi vagyonkezelési jogviszony alapján végzi tevékenységét. Üzletszerű bizalmi vagyonkezelési tevékenység kizárólag hivatalos engedély birtokában végezhető. Ilyen tevékenységet kizárólag Magyarország területén székhellyel rendelkező korlátolt felelősségű társaság vagy zártkörűen működő részvénytársaság, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más államban székhellyel rendelkező vállalkozás Magyarországon nyilvántartásba vett fióktelepe, valamint ügyvédi iroda végezhet. Ahhoz, hogy egy társaság üzletszerű bizalmi vagyonkezelést folytathasson, komoly szakmai és pénzügyi feltételeknek kell megfelelnie.

Az eseti bizalmi vagyonkezelő lehet természetes személy vagy gazdálkodó szervezet is, azonban a jogszabály számos korlátozást állapít meg az eseti bizalmi vagyonkezelő gazdálkodó szervezetének vezető pozíciójában lévő személy, tagja vagy valódi tulajdonosa vonatkozásában. Az eseti vagyonkezelő tevékenysége és személye jelentősen egyszerűbb szabályozás hatálya alá tartozik, mint az üzletszerű bizalmi vagyonkezelő.

A bizalmi vagyonkezelési struktúra előnyei

A bvk. struktúra számos előnnyel járhat adózási és egyéb szempontok alapján. Ezeket röviden az alábbi pontokban foglalhatjuk össze:

• Társasági részesedések, vagyonok adómentes értékesítése: A vagyonkezelésbe való átadás adómentes. Átadáskor a vagyon adómentesen felértékelhető, és ezért annak későbbi értékesítése adómentessé tehető.
• Hagyatékátadási eljárásból adódó problémák kiküszöbölése: A vagyontárgyak és a vagyonkezelésbe adott cégcsoportok feletti irányítás folyamatos lehet a vagyonrendelő halála esetén is.
• Öröklésjogi korlátok áttörése: A bvk.-ba tett vagyon nem része az örökségnek, annak megosztása a kedvezményezettek között az örökhagyó teljes diszkrécióján múlik.
• Társasági vagyonok egyben tartása: Elkerülhető a társaságirányítás vagy társasági vagyon felaprózódása a tulajdonos halála esetén.
• Vagyonvédelem személyes felelősség esetén: A bvk.-ba tett vagyon elkülönül a vagyonrendelő vagyonától és azzal szemben a vagyonrendelő felelősségén alapuló végrehajtás nem vezethető.
• Egyéb adózási előnyök: Ha a bvk. csak pénzügyi bevételt (pl. kamatjövedelmet, osztalékot vagy árfolyamnyereséget) realizál, úgy társasági adó fizetésére nem kötelezett. Emellett tartós befektetési számlát (TBSZ-t) nyithat a bvk., és a TBSZ-en elért hozamokhoz 5 év elteltével adómentesen lehet hozzájutni. Végül megemlítendő, hogy bár a vagyon hozamából származó kifizetések adókötelesek, az eredeti vagyon összegének (tőkerész) kiadása viszont nem von adókötelezettséget maga után. Az illeték a vagyonrendelő és a kedvezményezett kapcsolatára épülve kerülhet kiszabásra.

Összegezve

A családi és társasági vagyontervezés a jelenleg zajló generációváltás következtében egyre inkább szerephez jut a társaságok, cégcsoportok és tulajdonosaik életében. A bizalmi vagyonkezelés a vagyontervezés és a vagyonvédelem egyik legkönnyebben alkalmazható eszköze, amely kiemelkedő hatékonysággal biztosítja a kezelt vagyon feletti kontrollt, valamint vagyonvédelmi szempontból is jelentős előnyökkel jár. A bvk. struktúra előnye, hogy a vagyonrendelő egyedi igényei maximálisan érvényesülhetnek. Az öröklési kérdéseket is sokkal rugalmasabb módon tudja szabályozni, aki egy ilyen struktúra mellett dönt, mint ha törvényes öröklésre vagy végrendeletre bízná hagyatékának sorsát. Nem utolsó sorban, a vagyon bizalmi vagyonkezelőnek való átadása számos adózási előnnyel is jár.

Amennyiben segítségre van szüksége a bizalmi vagyonkezelés, generációváltás, családi vagyonkezelő alapítvány, vagyonvédelem, cégeladás területén, keresse szakértőinket!

A bizalmi vagyonkezelés és külföldi változatainak összehasonlítása

Magyarországon a bizalmi vagyonkezelés viszonylag friss jogintézménynek minősül. A BVK struktúra a jelenleg is hatályos jogrendszerbe a bizalmi vagyonkezelésről szóló 2014. évi XV. törvénnyel került bevezetésre, azaz kevesebb, mint 10 éves múltra tekint vissza, a vagyonkezelő alapítványokat pedig 2019 óta lehet létrehozni hazánkban.

Az angol trust és a német Stiftung ezzel szemben többszázéves múlttal rendelkezik. Az első angol trustok a 12. századi keresztes háborúk során alakultak ki a nemesek vagyonvédelmi céljainak érdekében. Az első német Stiftungok létrehozása pedig az 1300-as évekre tehető, ezek célja az egyetemek és közhasznú intézmények fenntartása volt. Ebben a cikkben a magyarországi bizalmi vagyonkezelés, a vagyonkezelő alapítvány, valamint az említett külföldi jogintézmények összehasonlítását végezzük el.

Az angolszász trust és a magyar bizalmi vagyonkezelés összehasonlítása

A vagyon kezelése általában különböző jogi eszközök, entitások igénybevételével történik. Magyarországon a bizalmi vagyonkezelési struktúrát alkalmazzák, míg az angol jogrendszerben a vagyonkezelés egy különleges jogi entitás, az úgynevezett trust formájában működik.

A trust (a magyar bizalmi vagyonkezeléshez hasonlóan) jogi kapcsolat, amelyben a vagyon tulajdonosa a vagyonát egy másik személynek vagy szervezetnek adja át, aki köteles azt kizárólag a kedvezményezettek javára kezelni. Az angol common law hagyományában a vagyonrendelőt settlornak vagy grantornak, a vagyonkezelőt trustee-nek, a kedvezményezettet beneficiary-nek, a kezelt vagyont pedig trust property-nek nevezik.

Megkülönböztetünk élő és végrendeleti trustot. Az élő trustot a vagyonrendelő életében hozzák létre egy trust szerződés által. A végrendeleti trustot végrendelettel hozzák létre, és a bizalmi vagyonkezelő halála után keletkezik.  A trust lehet visszavonható vagy visszavonhatatlan. A visszavonható trustot a settlor életében bármikor megszüntetheti vagy módosíthatja. Az élő trustok általában visszavonhatóak. A visszavonhatatlan trustot, mint a neve is mutatja, nem lehet visszavonni, csak a settlor által kijelölt kedvezményezettek hozzájárulásával, vagy bírósági ítélettel. A visszavonhatatlan trust esetében a settlor a vagyonnal kapcsolatos jogosultságait, ezáltal a vagyonelemek feletti tulajdonjogot és irányítást is teljes mértékben átadja a trustee-nek. A settlornak ezután nincsen rendelkezési jogosultsága a vagyonelemek felett.

Az angol trust esetében a trustee a kezelt vagyon jogi tulajdonosa, mint a kedvezményezettek bizalmi vagyonkezelője. A trustee-nek kötelezettsége van a kezelt vagyont a kedvezményezettek javára kezelni. Egy truston belül több trustee is működhet. A kedvezményezettek a trust létrehozását követően, vagy a kezelt vagyonból jövedelemhez jutnak, vagy a kezelt vagyon tulajdonjogát kapják meg. A kedvezményezetti részesedések mértékét a trust szerződésben határozzák meg.

A magyarországi bizalmi vagyonkezelési jogviszony hasonló alapokon nyugszik. A vagyonrendelő bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján átadja a tulajdonában álló vagyonelemeket a vagyonkezelőnek. A vagyonkezelő kezeli ezeket a vagyonelemeket, majd a szerződésben meghatározott feltételek szerint kiadja azokat a kedvezményezetteknek. A vagyonkezelőnek rendszeresen számot kell adnia a kezelt vagyon bevételeiről és kiadásairól. A vagyonkezelő tevékenységét ingyenesen vagy díjazás ellenében is végezheti. A vagyonkezelő lehet természetes személy vagy társaság is.

Az alapvető különbséget az angol trusthoz képest az jelenti, hogy még a magyarországi bizalmi vagyonkezelési struktúrákat maximum 50 évre hozhatók létre, addig az angol trustok akár több generáción átívelő formában, vagy a visszavonhatatlan trust esetén határozatlan időre is létre lehet hozni.

A magyarországi bizalmi vagyonkezelés abban a tekintetben is különbözik az angolszász struktúrától, hogy a bizalmi vagyonkezelésről szóló törvény élesen elkülöníti az üzletszerű és a nem üzletszerű bizalmi vagyonkezelés szabályozását, ami az angol trust esetében nem jelenik meg. A magyar struktúra esetében az üzletszerű bizalmi vagyonkezelő (aki a jogszabály alapján egynél több vagyonkezelést végez) tevékenységéhez a Magyar Nemzeti Bank engedélye szükséges, míg a trust esetében csak akkor engedélyköteles a vagyonkezelési tevékenység, ha a trustee a vagyonkezelés mellett más pénzügyi tevékenységet is végez.

A két struktúra közötti különbség a trustban a settlor és a trustee személye elkülönül egymástól. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a settlor a vagyonát elhelyezi a trustban, de nincs közvetlen ellenőrzése a trust felett, helyette a trustee felelős a trusthoz kapcsolódó döntések meghozataláért. Ezzel szemben a magyarországi bizalmi vagyonkezelés esetében a vagyonkezelő és a vagyonrendelő akár azonos személy is lehet. A magyar struktúrában a vagyonrendelő meghatározó jogosultságokkal rendelkezik, például a vagyonkezelőt leválthatja, vagy a szerződést is bármikor megszüntetheti. 

A német Stiftung és a vagyonkezelő alapítvány

A bizalmi vagyonkezelési jogviszony a német területeken nem a bizalmi vagyonkezelési struktúrához, hanem egy vagyonkezelő alapítványhoz hasonló formában működik, amelyet Stiftungnak hívnak. A Stiftung jogi személy és a magánjog hatálya alá tartozik.

A Stiftung alapítója a vagyont a Stiftung rendelkezésére bocsátja, a Stiftung pedig az alapítványi vagyon kezelése során létrejövő hasznokat az alapító által megjelölt kedvezményezetteknek kiadja. Az alapító lehet magánszemély vagy társaság is. A Stiftung határozatlan időre jön létre, alapításakor meg kell határozni egy tartós célt, aminek érdekében a Stiftung rendelkezésre bocsátják a pénzügyi eszközöket, és kialakítják a szervezetét, hogy az előbb említett cél megvalósulhasson. Az alapítványi struktúra célját az állami adóhatóság megvizsgálja és amennyiben az közhasznú besorolást kap, jelentős adókedvezmények illetik meg.

A magyar vagyonkezelő alapítvány az alapító által rendelt vagyon kezelésére és az ebből származó jövedelemnek az alapító okiratban megjelölt célok és feladatok megvalósítására alapítható. Itt is van egy előírt kötelező tőkeminimum, ami a jelenleg hatályos szabályozás alapján 600 millió forint. A tőkeminimumot ráadásul az alapítvány nyilvántartásba vétele iránti kérelem előterjesztését megelőzően a létesítendő alapítvány rendelkezésére kell bocsátani. A tőkeminimumnak nem része a vagyonkezelő alapítvány által bizalmi vagyonkezelésbe vett vagyon. Az alapító az alapítói jogokat az alapítványra ruházhatja, valamint azok gyakorlására az alapítvány kuratóriumát is kijelölheti.

A két jogrendszer hasonlóságából adódik, hogy a két struktúra számos aspektusában megegyezik vagy hasonlít, van azonban pár eltérés a két struktúra között. Ilyen például, hogy Magyarországon a vagyonkezelő alapítványt törvény által meghatározott tőkeminimummal lehet alapítani, míg a Stiftung esetében ezt jogszabály nem szabályozza, csupán annyi kikötés van, hogy a rendelkezésre bocsátott tőkének elegendőnek kell lennie a Stiftung céljának eléréséhez.

Megjegyzendő továbbá, hogy a német jog is ismeri a magyar bvk-val rokonságot mutató vagyonkezelési formát. Ezt Treuhandstiftungnak, nevezik. A Stiftungtól eltérően a Treuhandstiftung nem rendelkezik saját jogi személyiséggel, valamint létrehozásának eljárása a Stiftunghoz képest sokkal egyszerűbb és rövidebb, azt – hasonlóan a bvk-hoz – az alapító és a vagyonkezelő közötti szerződéssel hozzák létre.