Költségek, rejtett tételek és 15+1 gyakorlati tipp a tervezéstől az árajánlatok összehasonlításáig.

A társadalmi egyeztetés lezárását követően, október 27-én a Kormány az Országgyűlés elé terjesztette a vagyonadóról szóló törvényjavaslatot. A vagyonadó tervezett hatálybalépése továbbra is 2026. december 15.

A vagyonadóról szóló törvényjavaslat mellett a Kormány több adózási tárgyú törvénymódosítást is az Országgyűlés elé terjesztett, így például a kiköltözési adó, az ún. „exit tax” bevezetéséhez szükséges javaslatot, valamint a társasági adó módosításáról szóló tervezetet is.

A nagy és hatékony nemzetközi piacok eléréséhez elengedhetetlen euróban és dollárban denominált eszközöket is tartanunk. Így többféle szempont szerint is megosztjuk a kockázatainkat.

Több válás, mint esküvő? Észtországban 1995-ben száz új házasságra 106 válás jutott – de nem azért, mert hirtelen összeomlottak volna a párkapcsolatok. Egy törvénymódosítás szabadította fel a korábban felgyűlt válási igényt, látványosan megmutatva, mennyire csalóka lehet ez a statisztika. A BB tengely országai ma jóval közelebb vannak egymáshoz, mint harminc éve, de a balti államok továbbra is külön ligában játszanak.

A tegnapelőtt napvilágot látott a vagyonadóról szóló törvény tervezete, amely a vártnál komplexebb és szigorúbb szabályrendszert vázol fel. A törvény saját értékelési szabályokból indul ki, így a vállalkozási vagyon és az ingatlanok adóértéke jóval meghaladhatja a vártakat. Az egymilliárd forintos értékhatár és az általános, egyszázalékos adómérték mellett már az is körvonalazódik, kiket érintene az új adó, hogyan kellene meghatározni a vagyon értékét, és milyen kötelezettségekre kellene felkészülni.

A Concorde Podcast legutóbbi adásában a magyar vállalatoknál jelenlévő legfontosabb tulajdonosi és vezetői dilemmákat vizsgáljuk meg. Érintjük többek között az utódlási kényszer, a multik és a magyar vállalatok közötti vezetői átjárás, a vállalkozói megbecsültség, az exportképesség és exportminőség növelésének a problematikáját.

Bár a hazai közvélemény még a választásokat követő eufória világában él, látni kell, hogy a gazdasági realitások bizonyos szempontból sötétebb felhői már közelednek. A hazai költségvetés helyzete finoman szólva is beavatkozást kíván, és ha 2030-ban már euróval akarunk fizetni, akkor a költségvetés bevételi oldalán is szükséges némi tételrendezés.

Pleschinger Gyula a jelenlegi piaci bizonytalanságokról, a Fed kamatpolitikájáról és az emelkedő hozamokról beszél. Szóba kerülnek az AI-hoz kapcsolódó befektetések kockázatai, a dollár jövője, valamint az inflációs és geopolitikai folyamatok piacokra gyakorolt hatásai. A beszélgetés végén a magyar inflációs cél és az ERM II-höz való csatlakozás lehetősége is terítékre kerül.

Kína egyik problémája, hogy túl sokat termel, de még talán ennél is nagyobb, hogy túl keveset költ. A nemzeti jövedelem 42 százalékát félreteszik, és ennek a pénznek egyre kevésbé találják a helyét. A megoldás a lakossági fogyasztás felpörgetése lenne, ehhez viszont újra kellene gondolni a jövedelmi újraelosztást – amit a vezetés politikailag egyelőre csak gyermektámogatásként tud felvállalni.

Kipukkan-e az AI-lufi, vagy csak egy egészséges szelekciós, rotációs időszak következik, amelyben a valódi megtérülést felmutató szereplők kerülnek előtérbe? A részvénypiaci kitettség fenntartását továbbra is indokoltnak tartjuk, de a 2026 első félévében látott erős emelkedés után nagyobb volatilitásra és élesebb szelektálásra számítunk.