A program a magánvagyon-tervezés szempontjából két kiemelt témát vet fel. Egyrészt az új kormány 1%-os vagyonadó bevezetését tervezi az 1 milliárd forint feletti magánvagyonokra. Másrészt napirenden van a bizalmi vagyonkezelési szabályrendszer átfogó felülvizsgálata, amelynek részeként a struktúra kereteinek átalakítása is felmerült.

A konkrét szabályozási részletek egyelőre nem ismertek; ezek várhatóan a jogszabálytervezetek társadalmi egyeztetése során, leghamarabb az év második felében körvonalazódhatnak. Amint érdemi információk válnak elérhetővé, ügyfeleink számára részletes tájékoztatást nyújtunk a lehetséges következményekről és teendőkről.

Nem zárható ki, hogy a jelenlegi rugalmas működési keretek és a kedvező adózási szabályok is szigorodnak. Valószínűsíthető, hogy a legjelentősebb változások a jövőre nézve lesznek alkalmazandók, és nem érintik visszamenőlegesen a már létrehozott struktúrákat.

A bizalmi vagyonkezelési struktúrák felülvizsgálata kapcsán arra számítunk, hogy a vagyon felett irányítást gyakorló személyi kör és a kezelt vagyon elemei a mostaninál szélesebb körben megismerhetőek lesznek. Elképzelésünk szerint a módosítások eredményeként a cégnyilvántartáshoz hasonló transzparencia kialakítása lehet a cél (cégnyilvántartásból megismerhető tulajdonosok, nyilvános beszámoló stb.).

A vagyonadó tekintetében kevés információ érhető el, a TISZA programja alapján az 1 milliárd forintot meghaladó vagyonokat érintheti, 1%-os adómérték mellett. A részletszabályok kulcsfontosságúak lesznek: kérdéses többek között az adóalap meghatározása (mely vagyonelemek tartoznak ide, a nemzetközi tapasztalatok alapján a vagyonadó hatálya továbbá nem minden esetben terjed ki a külföldi vagyonelemekre, stb), az összevonási szabályok (családtagok közötti aggregáció), valamint az is, hogy a bizalmi vagyonkezelésben vagy alapítványi struktúrában kezelt vagyonokra kiterjed-e az adó.

Fontos körülmény, hogy a fenti kérdések nem képezik a 100 napos intézkedési csomag részét. Tekintettel arra, hogy a tervezett változások több jogterületet érintő, átfogó törvénymódosításokat igényelnek, a szabályozási keretek kidolgozása időigényes folyamat; ennek megfelelően nem valószínű, hogy az új rendelkezések az év vége előtt hatályba lépnek.