A folyamat elején jellemzően az alapító tudja egyedül, hogy körülbelül milyen vagyontárgyaik vannak, illetve hogy a családtagok közül ki és miért kap különböző juttatásokat. Jellemző, hogy ezek a rendszerek az idő során organikusan alakultak ki, és adott időpontban ez volt a hatékony és ésszerű megoldás. Ugyanakkor elérkezik egy pont, amikor ez már inkább kárt okoz. Egyrészt, mivel nem tiszták a játékszabályok, a családtagok számára nem átlátható a rendszer. Továbbá, a családtagok gyakran fairnek sem érzik, ebből pedig sok konfliktus adódik. Fontos tudni, hogy egy családi vállalkozásban lehet valaki családtag, tulajdonos vagy alkalmazott és a kifizetéseknek is ezen szerepek alapján kell történni: úgymint ajándék, hagyaték, fizetés, bónusz, osztalék, részvényfelértékelődés és egyéb juttatások. Egy bizonyos méret, többszáz milliós vagyon felett ezt mindenképpen érdemes rendbe tenni, ezt jól segíti a teljes családra vonatkozó cash-flow áramlás megjelenítése, elemzése és módosítása.

Ugyanígy a tulajdonlás szempontjából is érdemes megvizsgálni az adott cég és a családtagok helyzetét. Tipikus probléma például, hogy sokszor összemosódnak az igazi és vélt tulajdonosok. A következő generáció gyakran van abban a hiszemben, hogy immár tulajdonos, mert az alapító a saját osztalékából továbboszt nekik. Előfordul az is, hogy a tulajdon nem annak a nevén van, aki használja, ez tipikusan különböző ingatlanok, például a családi nyaralók esetén fordul elő. Érdemes egy minden vagyonelemet tartalmazó vagyonkatasztert elkészíteni, és megvizsgálni, hogy a családtagok szerepei, jelenlegi anyagi igényei és a vagyonelemek között milyen kapcsolat van. A tulajdonlási struktúrában első lépésként hasznos az operációt és a vagyonkezelést különválasztani, például egy holding struktúra létrehozásával. Ebbe később be lehet építeni családtagi egyéni portfólió cégeket, de szerepe lehet a bizalmi vagyonkezelésnek is. Mindez az egész család érdekeit kell szolgálja és segítségével meg lehet előzni a későbbi családi konfliktusokat és vagyon széthullását. Fontos olyan rendszert kialakítani, mely a jövőbeli változásokra is tekintettel van és azokra rugalmasan tud reagálni. Hiszen a környezet is gyorsan módosulhat, beléphetnek új családtagok, változhat a gazdasági helyzet, jöhet válás, gyorsan romolhat egyes családtagok egészségi állapota.

A tulajdonlás minősége külön téma, ezt próbálja megragadni például a felelős tulajdonlás fogalma. A felelős tulajdonlás olyan, mely a tulajdonosok összességének érdekét szolgálja. Egyrészt türelmes tőkét biztosít, rövidebb távon együtt tud élni az alacsonyabb megtérüléssel is. A családtagok bizonyos vagyonelemekhez való érzelmi kötődését, az un. érzelmi tulajdonlást is értelmezni tudja. A türelmes tőke és az érzelmi tulajdonlás segítségével egyébként a nehéz időket is jobban túl tudja vészelni a család. A felelős tulajdonosokra az is jellemző, hogy professzionálisan állnak hozzá a céghez, tiszteletben tartják a szerepekhez – tulajdonos, alkalmazott, családtag – tartozó határokat és a többi tulajdonossal tudatosan konstruktív viszonyt tartanak fent.