Mindenki kétharmados győzelemre hajt, az aranynak ez idén már sikerült. Az év eleje óta október közepéig a dollárban számolt ára hozzávetőleg a kétharmadával ment fel, folyamatosan újabb történelmi csúcsokat döntögetve – majd az elmúlt hetekben korrigált egy jót.

A közelmúltban benyújtásra és részben már elfogadásra is kerültek azok a törvényjavaslatok, amelyek a kriptoeszközökkel kapcsolatos információcsere magyar jogrendbe való beépítését célozzák. A tervezetek várhatóan jövő év elején lépnek hatályba, és innentől kezdve a magyar adóhatóság a külföldi országban végzett kriptoügyleteinkről is tudni fog. De vajon lehetséges, hogy a NAV részletesebb információkkal fog rendelkezni a kriptoügyleteinkről, mint mi magunk?

A „blind box”, a „loot box” és a hasonló modellek ugyanarra az ösztönre építenek, mint a rulett vagy a sorsjegy: a bizonytalanság izgalmára. Az iparág forgalma ma már 10 milliárd dollár fölött van. Miért lett akkora globális őrület a Labububól, hogy még a magyar agrárminiszter is rácsodálkozott?

Vajon mi ér többet: az arany vagy az aranybánya? Lehet-e egyáltalán győztest hirdetni ebben a versenyben? Az elmúlt 20 év adatait megvizsgálva érdekes következtetésekre jutni: alapvetően a befektetők kockázatvállalási hajlandóságán és reagálási képességén múlik, hogy melyiket érdemes választani.

A mai írást egy bő évtizedes makaói kaszinós történet inspirálta – arról az őrületről, ami napjaink AI-versenyfutásában zajlik. Akkor Makaóban kifogytak a legnagyobb címletű zsetonok, amelyeket papírcetlikkel pótoltak a játékosok. Nincs ez ma sem másképp az OpenAI megsegítésére létrejött különféle konstrukciókkal.

Történelmi részvénypiaci emelkedés, az AI a jövő, vedd a tech szektort, amíg lehet. Ilyen és ehhez hasonló hangzatos szalagcímekkel találkozni a gazdasági lapokban, de vajon érdemes hallgatni ezekre?!

Interjúsorozatunk negyedik részében Kürti Tommal, a Kürt Consulting vezetőjével, a szervezeti tanácsadói piac ismert szereplőjével, mint a generációváltásban személyesen érintett második generációs vállalkozóval beszélgetett Hosszú Péter kollégánk.

Nyáron elfogadták Amerikában a „zseni” szabályozást, amely új kapcsolatot jelent a kriptodevizák és a hagyományos pénzrendszer közt. A szabályozás komoly hullámokat kavart, a tradicionális szolgáltatók lobbizni kezdtek a kriptós szolgáltatók ellen, míg az Uniós döntéshozók a digitális euró bevezetésének ütemezését sürgetik. A tét nem kicsi, a fizetési szolgáltatások következő generációjának mögöttes devizája galvanizálhatja a dollár és Amerika szerepét a világgazdaságban.

Ismét előkerült az európai autóipar gyengeségének egy visszatérő áldozata. A Porsche – ahogy az iparág legtöbb szereplője – az elmúlt időszakban példátlan makrogazdasági és geopolitikai nyomással szembesült, amely miatt több ízben is kénytelen volt lefelé módosítani éves eredményvárakozásait. Most ismét sor került erre: a vállalat a hosszú távú stratégiáját is kénytelen volt újragondolni, ami erősen negatívan érinti mind a Porsche, mind a Volkswagen csoport idei eredményességét.

Érzek némi bűntudatot a tegnapi dupla Angus-burger után. Még jó, hogy volt mellette sült krumpli is, legalább lefelé tolta az átlagos, kajánkénti szennyezésemet. Ám a buci nélkül nem az igazi, hiába hangsúlyozta Besenyő Pista bácsi, hogy a krumpli már majdnem finom.