A következőkben a vagyontervezéssel kapcsolatos módosítások főbb pontjait ismertetjük.

Vagyonadó

A beterjesztett törvényjavaslat a várakozásainknak megfelelően lényegében megegyezik a társadalmi egyeztetésre bocsátott javaslattal, amelyről korábban írtunk, ugyanakkor néhány részletszabály finomításra került. Ezek közül a legfontosabbak a társasági részesedések értékelésére vonatkoznak:

• bővült a holdingok köre: a korábbi tervezet csak a társasági részesedések arányát vizsgálta a mérleg eszközoldalán belül (90%); az új fogalom azonban szélesebb eszközkört vesz figyelembe (például pénzeszközök, tagi kölcsönök). Ugyanakkor további új feltételként a társaság elsődleges célját is vizsgálni kell. A holdingminősítés az értékelési módszer szempontjából kiemelten lényeges: holdingvállalkozásban fennálló részesedés értéke kizárólag a saját tőke alapján kerül meghatározásra, az adózott eredménnyel kapcsolatos számítás (a hozamérték) nem vehető figyelembe;
• egyszerűsödik a kisebb társaságok értékelése: ha a társaság utolsó lezárt üzleti évi beszámolója szerinti saját tőke nem haladja meg a 100 millió forintot, a részesedés értéke az adózó választása szerint a saját tőke tulajdoni hányaddal arányos összege alapján is meghatározható, így a törvény szerinti értékelési képlet (amely a saját tőke mellett figyelembe veszi az elmúlt három év adózott eredményét is) alkalmazása nem kötelező, hanem az adózó választásán alapul;
• jelentős szigorítás a családi vállalkozások értékelési módszertanában: a társasági részesedések kisebbségi diszkont alkalmazhatóságakor a közeli hozzátartozók tulajdoni hányadát együttesen kell figyelembe venni: ha azok együttesen meghaladják az 50%-ot, kisebbségi diszkont egyikük részesedésére sem alkalmazható;
• szigorításra került a saját tőke megállapításának szabálya: a cégértékelés képletében használt saját tőke elem továbbra is csökkenthető a mérlegfordulónapot követően jóváhagyott vagy kifizetett osztalékkal, a javaslat szövege szerint azonban a levonás az 500 millió forintot meghaladó saját tőke esetén a rejtett tartalékkal növelt saját tőkéből történik (tehát a rejtett tartalék felértékelését el kell végezni függetlenül az osztalékfizetés saját tőkére gyakorolt hatására);
• kiegészültek a konszolidált beszámolót készítő anyavállalatokra vonatkozó szabályok: ha a vagyoni értéket a konszolidált éves beszámoló alapján kell meghatározni, a saját tőke és az adózott eredmény értékét csökkenteni kell a konszolidált beszámolóban elkülönítetten kimutatott kisebbségi (nem ellenőrző) részesedésre jutó saját tőkével, valamint a kisebbségi (nem ellenőrző) tulajdonosokra jutó adózott eredménnyel;
• könnyítés a rejtett tartalék számításánál: a rejtett tartalék számítása során, amennyiben a rejtett tartalék (amelynek tárgyát a befektetett eszközként kimutatott ingatlanok, társasági részesedések és értékpapírok képezik) számítása a vagyonadóról szóló törvényben meghatározott „értékelési képlettel” történik, úgy könyvvizsgáló általi felülvizsgálatra nincs szükség;
• tőzsdén jegyzett részesedések értékelése: ha a tárgyév utolsó kereskedési napjának záróárfolyama több mint 10%-kal eltér a forgalommal súlyozott átlagárfolyamtól, az eredeti tervezetben szereplő utolsó 30 napos átlag helyett az utolsó 180 nap átlagárfolyamát köteles alkalmazni az adózó.

Exit tax

2027. január 1-jétől Magyarországon is bevezetik a kiköltözési adót („exit tax”). Ez az adóügyi illetőség megváltozásából keletkező adózást szabályozza.

Az adóval érintett személyek és az adóztatandó vagyon: az exit tax azokat a magánszemélyeket érinti, akik a szabályozás hatálybalépésekor magyar adóilletőségűek, és később külföldre helyezik át az adóilletőségüket, pongyolán fogalmazva elköltöznek Magyarországról. A „távozáskor” az adóalanyoknak meg kell határozniuk az adótörvényben meghatározott eszközökön (a jogszabály szerint ún. „illetőségváltási eszköz”) elért, de még nem realizált „nyereségük”-et (tulajdonképpen vélelmezett jövedelem), azaz úgy kell adóalapot megállapítani, mintha a magánszemély az eszközeit az illetőségváltáskor eladta volna. Az adótörvény szempontjából e vélelmezett jövedelem a jogszabályban meghatározott illetőségváltási eszközöknek az illetőség megszűnését megelőző napon érvényes szokásos piaci értéke, amelyet csökkent az igazolt szerzési érték.

A szabályok arra a magánszemélyre vonatkoznak, aki 2027. január 1-jén magyar adóügyi illetőségű, és az alábbi feltételek mindegyikének megfelel:

• az előző 10 évből legalább 5 adóévben magyar adóügyi illetőségű volt;
• illetőségváltási eszközeinek együttes szokásos piaci értéke meghaladja az 500 millió Ft-ot, vagy legalább 20%-os társasági részesedése van, amelynek szokásos piaci értéke legalább 250 millió Ft; és
• az illetőségváltás miatt Magyarország elveszíti vagy csak korlátozottan gyakorolhatja azt a jogát, hogy megadóztassa az illetőségváltási eszköz későbbi eladásából származó jövedelmet.

Az exit tax tárgyai, azaz illetőségváltási eszközök például a társasági részesedések, értékpapírok, befektetési jegyek és kriptoeszközök. Az adó ugyanakkor a készpénzre és a számlapénzre nem vonatkozik. Habár a TBSZ az illetőségváltással nem szűnik meg, adózási szempontból úgy kell kezelni, mintha az illetőségváltáskor feltörték volna. A feltörésre egyébként irányadó kedvezményes adókulcsok ilyenkor nem alkalmazhatók. Az egyes eszközökön keletkező nyereség nem csökkenthető más eszközök veszteségével.

Adó halasztása: fontos szabály, hogy ha a magánszemély EU- vagy EGT-államba költözik, az adófizetés automatikusan (kamatfizetési kötelezettség nélkül) halasztásra kerül. Az adóhatóság azonban biztosítékot kérhet, ha úgy ítéli meg, hogy a halasztott adó behajtása veszélybe kerülhet. A halasztás ideje alatt a magánszemélynek évente adatot kell szolgáltatnia az adóhatóságnak.

Adó halasztása megszűnik (azaz élesedik az adófizetési kötelezettség): a halasztás azonnal megszűnik például az eszköz eladásakor, ajándékozásakor, vagy ha a magánszemély EU-n és EGT-n kívüli államba költözik tovább.

Bizonyos esetekben megszűnik a halasztott adófizetési kötelezettség: megszűnik az exit tax fizetési kötelezettség, amennyiben a magánszemély a fizetési halasztás megszűnését eredményező esemény bekövetkezését megelőzően ismét belföldi illetőségűvé válik és az illetőségváltási eszköz továbbra is a tulajdonában áll, vagy amennyiben a magánszemély meghal.

Nem érvényesül adóhalasztás: amennyiben egy magánszemély nem EU-/ EGT-államba költözik, úgy az exit tax bevallása és megfizetése a következő éves adóbevallással esedékes.

Nemcsak a magánszemély közvetlen tulajdonában lévő vagyont kell figyelembe venni, hanem azokat a vagyonkezelési struktúrákat is (például BVK, vagyonkezelő alapítvány), amelyekben a magánszemély a vagyonrendelő vagy az alapító. Az adóalanyhoz rendelhető vagyonrészbe ilyenkor három tétel számít bele:

• a vagyonrendeléskor nyilvántartott, korábban még nem adózott eszközérték-növekmény;
• a vagyonrendelt eszköz könyv szerinti és piaci értéke közötti különbözet;
• a vagyonrendelt eszközre jutó felhalmozott hozam.

Ha több vagyonrendelő van, ezeket az egyes vagyonrendelőkhöz rendelhető vagyonrészek szerint kell megállapítani.

Javasolt lépések

Habár a fenti törvényjavaslatokat az Országgyűlés még nem fogadta el, arra lehet számítani, hogy a következő 2 hétben – legfeljebb kisebb változtatásokkal – elfogadásra fognak kerülni.

A vagyonadó kapcsán továbbra is javasoljuk az előzetes felkészülést, különösen a vagyonleltár összeállítását és az eszközök vagyonadóról szóló törvény szerinti értékének előzetes kalkulációját. Azon magánszemélyek esetében pedig, akik külföldre költözést terveznek, javasolt az exit tax esetleges alkalmazhatóságának és az ezzel járó adókövetkezményeknek az előzetes mérlegelése is.

Amennyiben kérdés merülne fel a fentiekkel kapcsolatosan, állunk rendelkezésre.