Vagyonadó
A Kormány 2026. október 27-én az Országgyűlés elé terjesztette a vagyonadóról szóló törvényjavaslatot. A törvényjavaslat várhatóan az elkövetkezendő hetekben kerül elfogadásra, és 2026. december 15-én lépne hatályba. A végleges jogszabály szövege és annak részletszabályai az elfogadásig még változhatnak.
Mi az a vagyonadó?
Ki fog a vagyonadó hatálya alá tartozni?
Milyen vagyonelemek fognak a vagyonadó hatálya alá tartozni?
Mekkora vagyon után és milyen mértékben kell majd vagyonadót fizetni?
Kérdések és válaszok
1. Hogyan számítják ki az ingatlanok értékét a vagyonadónál?
A törvényjavaslat a belföldi ingatlanok kapcsán négyféle értékelési módszert ír elő, amelyeket az alábbi sorrendben kell alkalmazni:
(a) ügyleti érték (amely a 12 hónapnál nem régebbi visszterhes szerzésnél a független felek szerződésében meghatározott ellenérték)
(b) indexált érték (amely a 12 hónapnál régebbi, de 10 évnél nem korábbi ügyleti érték indexálva)
(c) NAV által tömeges ingatlanértékelési modellel meghatározott érték
(d) független ingatlanvagyon-értékelő által megállapított érték
Külföldi ingatlan esetében főszabály szerint az adóalany szerzési értékét kell alapul venni, amely évente korrigálható az adóalany által választott módon: évente 3 százalékkal növelheti vagy az ingatlan fekvése szerinti állam hivatalos árindexével módosíthatja az ingatlan értékét.
2. Hogyan számítják ki a céges részesedések értékét a vagyonadónál?
A szabályozás az ún. svájci értékelési modellt követi. A svájci modell szerint a nem tőzsdei cégek értékét a társaság eszközértéke és jövedelemtermelő képessége határozza meg: az értékelés során egyharmados súllyal vennék figyelembe a saját tőkét, kétharmados súllyal pedig az utolsó három lezárt üzleti év átlagos adózott eredménye alapján, a 15%-os tőkésítési rátával meghatározott hozamértéket.
Kedvező szabály, hogy ha az adott társaság saját tőkéje nem haladja meg a 100 millió forintot, akkor a részesedés értéke a saját tőke tulajdoni részesedéssel arányos összegében is meghatározható.
Ha a társaság saját tőkéje meghaladja az 500 millió forintot, annak összegét korrigálni (növelni) kell az ún. rejtett tartalékok összegével, vagyis a mérlegben befektetett eszközként szereplő ingatlanok, társasági részesedések és értékpapírok piaci és könyv szerinti értéke közötti pozitív különbözet halasztott adókötelezettséggel csökkentett összegével.
A törvényjavaslat a holdingokra és a start-up vállalkozásokra is speciális értékelési szabályokat tartalmaz. Holding (amelynek elsődleges célja társasági részesedések birtoklása és amelynek eszközei 90%-át társasági részesedések, értékpapírok, pénzeszközök, leányvállalatokkal szemben fennálló követelések stb. teszik ki) esetében csak a saját tőkeérték számít 100%-os súllyal, míg start-up esetében főszabály szerint az alap svájci modellt kell alkalmazni, azzal, hogy az alapítás üzleti évében és az azt követő 2 üzleti évben a hozamértéket nullának kell tekinteni.
A tervezet a kisebbségi részesedések tekintetében (50% alatti részesedés) speciális diszkont szabályokat tartalmaz, azzal, hogy a kisebbségi diszkont alkalmazhatóságakor a közeli hozzátartozók tulajdoni hányadát együttesen kell figyelembe venni: ha azok együttesen meghaladják az 50%-ot, kisebbségi diszkont egyikük részesedésére sem alkalmazható.
Külföldi székhelyű gazdasági társaságok esetében főszabály szerint a belföldihez hasonló értékelési szabályok alkalmazandóak.
3. Hogyan számítják ki a pénzügyi portfólió értékét a vagyonadónál?
Készpénz esetén a névérték, míg fizetési számla, betétszámla vagy más hasonló számla esetében a tárgyév utolsó napján fennálló záróegyenleg. Tőzsdén kereskedett értékpapírok esetén a tárgyév utolsó kereskedési napján kialakult záróárfolyam az irányadó, de, ha a tárgyév utolsó kereskedési napjának záróárfolyama több mint 10%-kal eltér az utolsó 180 nap forgalommal súlyozott átlagárfolyamától, úgy az adózó a tárgyév utolsó 180 napjának átlagárfolyamát köteles alkalmazni. Kollektív befektetési értékpapírok (pl. befektetési jegy) esetében főszabály szerint az értékpapírok mennyisége és az egy értékpapírra jutó nettó eszközérték szorzatát kell figyelembe venni.
4. Lesz-e összeszámítási kötelezettség a családtagoknál?
Az egyenesági és oldalági rokonok vagyonát főszabály szerint nem kell majd egymással összeszámítani a vagyonadó szempontjából, viszont a házastársi vagyonközösségben élő házastársaknál felmerülhet az összeszámítási kötelezettség. Házastársak esetében elsődlegesen a házassági vagyonjogi szerződés rendelkezései az irányadóak, ennek hiányában a közhiteles nyilvántartásban vagy bankszámlán az egyik házastárs nevén nyilvántartott vagyonnál a házastársak közös nyilatkozatukkal eldönthetik, hogy azt csak az egyikőjük vagyonadóalapjába számítják be vagy egyenlő arányban veszik figyelembe a saját vagyonadó alapjukban. Azon vagyonelemeknél, ahol a fenti módszerek egyike sem alkalmazható, a vagyon értékét egyenlő arányban kell figyelembe venni a házastársak adóalapjában.
Kiskorú vagyonát főszabály szerint a szülői felügyeletet gyakorló szülő adóalapjába kell beszámítani, kivéve, ha az a kiskorú örökölt vagyona, saját keresménye vagy az ezek helyébe lépő érték.
5. Mikor kell először befizetni a vagyonadót?
Azoknak, akik a vagyonadó hatálya alá esnek első alkalommal 2027. augusztus 31-ig kell önadózással megállapítaniuk, bevallaniuk és megfizetniük a vagyonadót a tárgyév utolsó napján (azaz 2026. december 31.) fennálló vagyonállapot szerint. Ezt követően évente, szintén a tárgyévet követő év augusztus 31. napjáig kell megfizetni az adót.
Kivételes esetekben fizetési halasztás, illetve részletfizetés kérhető, ha az adó egyösszegű megfizetése az adóalany likviditási helyzetére tekintettel aránytalanul súlyos terhet jelentene.
6. Ki fogja kiszámítani a vagyonadófizetési kötelezettség mértékét?
A vagyonadó önbevallási kötelezettség alá fog esni, tehát a jogszabály keretei között az adóalanyoknak kell kiszámítaniuk és bevallaniuk a vagyonadófizetési kötelezettségüket. Előreláthatólag a NAV-on belül egy speciális osztály kerül felállításra a vagyonadó-fizetési kötelezettségek teljesítésének ellenőrzésére.
A vagyonelemek számított értékét forintban kell megállapítani, az MNB által a tárgyév utolsó napjára közzétett hivatalos devizaárfolyam alapján. Az adófizetési kötelezettség szintén forintban teljesítendő.
7. Lehet-e csökkenti az adóalapot?
A javaslat több csökkentő tételt is meghatároz az adóalap tekintetében. Így például lehetőség van arra, hogy az adóalany az adóalapját a kötelezően igénybe vett független szakértőnek vagy értékelőnek kifizetett díjjal (a díj 50%-ával, de legfeljebb 2 millió forinttal), ingatlan és gépjármű esetében pedig a tárgyévben megfizetett helyi adóval és gépjármű adóval csökkentse.
Fontos továbbá, hogy a vagyonadó nettó elszámolású, azaz az adóalapból levonhatóak az adóalanyt terhelő tartozások közül azok, amelyek jogszabályon, jogerős bírósági vagy hatósági határozaton alapulnak, vagy közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt hitel- és kölcsönszerződéseken alapulnak.
8. A BVK és a vagyonkezelő alapítvány a vagyonadó hatálya alá fog esni?
A BVK-k és a vagyonkezelő alapítványok is a vagyonadó hatálya alá fognak esni mint ún. vagyonkezelési adóalanyok. Mindamellett a BVK-k és a vagyonkezelő alapítványok önálló alanyai lesznek a vagyonadónak és az általuk kezelt vagyonokat nem kell összeszámítani más személyek (pl. vagyonrendelő, kedvezményezettek) vagyonával. Fontos, hogy az adót a vagyonkezelőnek kell majd megfizetnie a kezelt vagyonból. Lényeges továbbá, hogy a vagyontárgyakat nem a vagyonrendeléskori bekerülési értéken, hanem a törvényjavaslatban foglalt értékelési szabályok szerint kellene számba venni.
A vagyonkezelési adóalanyok esetében a javaslat egy további speciális szabályt is tartalmaz: a kapcsolt vagyonkezelési adóalanyok (amelyek egy-egy vagyonrendelője ugyanaz a személy vagy hozzátartozók) az 1 milliárd forintos értékhatárt együttesen alkalmazhatják, tárgyévenként egy alkalommal.
9. Mennyiben vonatkozik a vagyonadó külföldi magánszemélyekre?
A törvényjavaslat szerint a külföldi adóügyi illetőségű magánszemélyeket és vagyonkezelési struktúrákat is terhelné magyar vagyonadó, ha magyarországi ingatlannal, ahhoz kapcsolódó vagyoni értékű joggal vagy magyar társaságban fennálló részesedéssel rendelkeznek. Az érintettséget alapvetően az adóügyi illetőség, nem pedig az állampolgárság határozná meg: egy külföldi állampolgár magyar illetőségűként akár a teljes, külföldön tartott vagyonával is az adó hatálya alá kerülhetne, míg külföldi illetőség esetén csak a javaslatban meghatározott vagyonelemek lennének adókötelesek. Értelmezésünk szerint a magyar társasági részesedésekre vonatkozó szabály főszabály szerint azokra az esetekre terjedne ki, amikor a magánszemély közvetlenül tagja vagy részvényese a magyar társaságnak. A külföldi holdingtársaságon keresztül fennálló közvetett érdekeltség önmagában ezen az alapon nem lenne adóköteles, ugyanakkor egyes, magyar ingatlanvagyonnal rendelkező külföldi társaságokban fennálló részesedésekre is kiterjedhetne az adó. Az alkalmazandó kettős adóztatási egyezmény a részesedések tekintetében mentességet biztosíthatna, amennyiben kiterjed a tervezett adóra, és korlátozza Magyarország adóztatási jogát, míg magyarországi ingatlanok esetén az egyezmények általában nem zárják ki a magyar adóztatást.
SZOLGÁLTATÁSAINK
Vagyonfelmérés
vagyonleltár elkészítése, a tulajdonosi viszonyok áttekintése, valamint az érintett vagyonelemek és kötelezettségek azonosítása
Külföldi vagyonelemek vizsgálata
Likviditástervezés jogi támogatása
Határon átnyúló vagyontervezés
Meglévő vagyonkezelési struktúrák átvilágítása


