Aktualitások
Túlzsúfolt állapot
Történelmi részvénypiaci emelkedés, az AI a jövő, vedd a tech szektort, amíg lehet. Ilyen és ehhez hasonló hangzatos szalagcímekkel találkozni a gazdasági lapokban, de vajon érdemes hallgatni ezekre?!


SZERZŐ:

Lunczer László, WOOD & CO.
Mai írásunkban mindenre kiterjedő elemzést nem tudunk készíteni, de úgy gondoljuk, elgondolkodtató ábrákat vetítünk fel. És ne csodálkozzon az olvasó, ha tele van kérdésekkel az anyagunk… nem véletlen.
Tegnapelőtti hír, hogy az AMD chipgyártóban részesedést vásárol az OpenAI (Chatgpt), akinek piaci kapitalizációja most haladta meg az 500 Mrd dollárt.
https://www.bloomberg.com/news/articles/2025-10-02/openai-completes-share-sale-at-record-500-billion-valuation
Repkedő 100 milliárdok, hiszen az NVIDIA is hajlandó ekkora összeget fektetni a közös stratégiai célok érdekében az OpenAI-ba, valamint a Microsoft is megegyezett a cég profittermelő vállalattá való átstrukturálásról. Amikor ekkora összegek cserélnek gazdát, mindig felmerül a kérdés, hogy ezek vajon tényleges termelő beruházások (már ha élhetünk a képzavarral tech cégek esetén), vagy csak tőkeallokáció az egyik zsebből a másikba?!
Az mindenesetre tény, hogy amikor a piacon az M&A (felvásárlások és összeolvadások) aktivitás megnő, jelezheti azt, hogy a rendszerben feleslegesen keringő pénz negligálja a kockázatokat. Nézzük is meg, hogyan állunk ezzel:

Forrás: IMAA analysis; imaa-institute.org

Forrás: Reflexivity
Egy dolog plasztikusan látszik, mégpedig hogy a 2021-es szinteket sem éri el az aktivitás, vagyis nem beszélhetünk túlfűtött vállalati M&A sztoriról. Az ábrán jól kivehető az 1999-es és 2007-es tranzakciószám csúcsok, és tudjuk mi következett utána a részvénypiacokon…
Ha már 2000 és dotcom lufi, azért nem vagyunk messze az IT beruházások GDP-hez mért arányánál a 2000-es szintektől. Tehát ömlik a beruházás a szektorba, nemcsak abszolút, hanem relatív viszonylatban is.

Forrás: The MarketEar
Beszélhetünk végre újabb dotcom lufiról?
A kérdés jó, a válasz pedig egyszerű: majd utólag kiderül. Vessünk azért egy pillantást a lenti chartra, mely árnyalja a képet. Az ábra azt mutatja hogy a 6 havi mélypontjához képest mekkora emelkedést tudott egyhuzamban felmutatni az MSCI ACWI index (százalékban mérve).
MSCI ACWI Index %-os emelkedése a 6 havi mélypontjáról

Forrás: The MarketEar
2009 és 2020 rendesen kilóg a sorból, de hozzá kell tenni, hogy azokban az években komoly visszaesés volt éven belül, ami hasonlít az idei évre, mikor áprilisban megkapta a piac a maga pofonját. Mégis, az emelkedés mértékét tekintve némi hasonlóság azért mutatkozik 1999-hez képest.De jöjjön egy kis makró, csak hogy elbizonytalanítson minket abban, hogy nem emelkedhet tovább a piac.
1999 volt az az év, amikor a FED akkor kezdett kamatot csökkenteni, amikor nem estek a vállalati profitok (vagyis 2000 óta a FED akkor kezdett vágni, amikor látta hogy gond van a reálgazdaságban). Ez az ábra viszont azt sugallja, nem biztos, hogy láttuk a technológiai szektor szárnyalásának csúcsát, mert a kamatcsökkentés szolgálhat még katalizátorként a további emelkedéshez.

Forrás: The MarketEar
De miért és ki emelkedik?
Azért mert szeretik a részvényeket az amerikai hedge fundok, és hogy mely részvények, azt lentebb részletezzük.

Forrás: The MarketEar
Segítség a fenti ábrához:
Gross Leverage (kék vonal, bal tengely):
• A „gross leverage” itt a bruttó kitettséget jelenti, tehát:
• Gross Leverage = (Long pozíciók + Short pozíciók)/Net asset value
• Más szavakkal: megmutatja, mekkora az összes (long + short) pozíció értéke a befektetett tőkéhez viszonyítva
• Példa: ha egy alap 100 dollár saját tőkével 120 dollárnyi longot és 80 dollárnyi shortot tart, akkor:
gross leverage = (120+80)/100 = 2,0× (vagy 200%).
Net Leverage (szürke vonal, jobb tengely)
• A „net leverage” a nettó piaci kitettséget méri
• Net Leverage = (Long pozíciók – Short pozíciók)/Net asset value
• Ez azt mutatja, hogy mekkora a piac irányába vett (nettó long vagy short) kitettség:
– Ha az érték 0%, a long és short kiegyenlíti egymást
– Ha 100%, teljesen long
– Ha negatív, az alap nettó short
Az ábrán a kék vonal új csúcsot ütött 215%-on, ami az összes pozíció az alapvagyonára vetített relatív értékét mutatja. Nem feltétlenül jelenti azt, hogy itt a piaci szárnyalás vége, de annyi bizonyos, hogy nagy kitettségek vannak a piacon. Bármelyik irányt is zárják majd a hedge foundok, az elmozdulás mértéke nagy lehet (vagyis nem zárhatjuk ki még azt az esetet sem, amikor short pozíciókat zárnak => ”az emelkedés gyorsuló szakasza”).
És aki csak simán index ETF-et vesz, az mire számíthat?
Röviden és egy szóval: zsúfoltságra. A lenti ábrán jól látszódik, hogy 1980 óta nem volt soha ilyen magas súlya a top10 részvénynek az indexen belül. Jelenleg az S&P500 38%-át, és a NASDAQ100 index 62%-át 10 részvény teljesítménye irányítja, mely nagyon erős koncentrációt jelent.
Nem feltétlenül kell globális összeomlás ahhoz, hogy komoly piaci korrekció induljon el, elég ha a top10 növekedésébe vettet hit valami miatt megrendül. Ahogy a lenti kitekintés záró mondata sugallja: a magas koncentráltságú időszakot fokozott volatilitás és kockázat kísérte.
S&P500 top10 vállalatának súlya az indexen belül

Forrás: The MarketEar
A Nasdaq100 index esetén még nagyobb „zsúfoltságot” találunk: az index 60%-át adja a top10 tech cég, míg a top5 vállalat is 40% feletti értékkel szerepel. Soha ilyen magas részvénypiaci koncentrációt nem tapasztaltunk.

Forrás: Reflexivity
Historikus kitekintés:
1. fázis: Korai évek (1990-es évek)
• Koncentrációs szint: Top 10 részvény: ~18%, Top 5: ~12%
• Jellemzők: Viszonylag kiegyensúlyozott index, alacsony koncentrációval
• Környezet: A technológiai iparág korai növekedési szakasza, diverzifikáltabb szerkezet
2. fázis: Dotcom lufi időszak (1998–2000)
• Csúcskoncentráció: Top 10: 42%, Top 5: 30% (2000)
• Kulcsszereplők: Microsoft, Intel, Cisco uralták a mezőnyt
• Minta: Gyors koncentrációnövekedés a lufi kialakulása alatt
• Módszertani változás: 1998-ban új szabályokat vezettek be a túlzott koncentráció csökkentésére
3. fázis: A lufi kipukkanása utáni korrekció (2001–2007)
• Koncentrációs tartomány: Top 10: 22–28%, Top 5: 16–20%
• Minta: Jelentős dekoncentráció a dotcom-összeomlást követően
• Helyreállás: Fokozatos újjáépülés, kiegyensúlyozottabb index-összetétel mellett
4. fázis: Pénzügyi válság hatása (2008–2009)
• Mélységpont: Top 10: 22%, Top 5: 16%
• Környezet: Átfogó piaci visszaesés, a mega-cap részvények dominanciájának csökkenése
• Hatás: Az index történetének legkiegyensúlyozottabb időszaka
5. fázis: Válság utáni fellendülés (2010–2015)
• Mérsékelt szintek: Top 10: 28%, Top 5: 20%
• Új vezetők: Apple és Google előretörése
• Trend: Mérsékelt, de folyamatos koncentrációnövekedés
6. fázis: FAANG-korszak (2016–2019)
• Gyorsulás: Top 10: 45%, Top 5: 32%
• Hajtóerők: A felhőalapú számítástechnika forradalma, FAANG-részvények dominanciája
• Minta: Gyors koncentrációs növekedés
7. fázis: COVID / AI-korszak (2020–2025)
• Rekordszintek: Top 10: 62%, Top 5: 45% (jelenlegi állapot)
• Hajtóerők: A pandémia gyorsító hatása, az AI-forradalom, a „Magnificent Seven” részvények előretörése
• Állapot: Az index történetének legmagasabb koncentrációja
A jelenlegi koncentráció (Top 10: 62%) másfélszer olyan magas, mint a 2000-es dotcom-csúcs (42%). A 2008–2009-es időszak volt az index legkiegyensúlyozottabb korszaka. A koncentráció az 1990-es évek eleji bázisszinthez képest 3-4-szeresére nőtt.
Míg 2000 előtt a ciklikus, buborékvezérelt koncentrációs mintázatok voltak jellemzőek, addig jelen korszakunkban az AI- és platformgazdaság dominanciája példátlan szinteket hozott létre. Erre a változásra máris itt egy elgondolkodtató ábra, az S&P500 index teljesítményéről és az összes álláslehetőségek számáról, bejelelölve a ChatGPT indulását:

Forrás: TradingView
A jelenlegi koncentrációs szinteknek nincs történelmi párjuk – messze meghaladják a dotcom lufi csúcsát is. A magas koncentrációs időszakokat történelmileg fokozott piaci volatilitás és rendszerszintű kockázat kísérte a korrekciók idején.
Szerintem még bőven van tér felfelé, meg tudom játszani a nagyokat?
Persze, nézzük is a tematikus MAG7 ETF-et. Magnificent Seven, vagyis:
• AAPL
• MSFT
• GOOG
• AMZN
• NVDA
• META
• TSLA
7 cég melyek összesített piaci kapitalizációja 15 billió dollár, vagyis 15 000 milliárd dollár… nem írjuk ki a nullákat, mert nincs idő rá.

Forrás: ChatGPT
Vissza a MAG7 ETF-re, az áprilisi mélypontok óta több mint 60%-ot emelkedett. Nem biztos, hogy nem megy tovább, mindenesetre óvatosságra int ez a teljesítmény: 182 nap => +67%

Forrás: Investing.com
Tanulság
“The trend is your friend — until the end when it bends.”
(„A trend a barátod — egészen a végéig, amíg meg nem törik.”)
Jesse Livermore

Szeretnék rendszeresen értesülni a friss tartalmakról