Aktualitások
Nyugdíjba megy a király, éljen a király!
Nyugdíjba vonul az év végén minden idők legismertebb befektetője. Warren Buffett a HOLD-nak is nagy példaképe, sokszor elhangzik a neve a HOLDBLOG-on, az After Hoursben és a befektetési meetingjeinken is. Ugyan fél évig még ő a Berkshire Hathaway első embere, nem árt idejekorán megemlékezni róla.

SZERZŐ:

Topolay Gábor, Holdblog
Egy kis ihlet után kutatva beírtam Warren Buffett nevét a HOLDBLOG keresőjébe. Bő 200 találatot kaptam. Ennyire fontos karakter volt az omahai bölcs a blog, egyben a HOLD történetében. A hosszú hétvégén nem kérdeztem körbe, de majdnem mindegyik portfóliókezelőnk Móricz Danitól és Cser Tomitól Zsiday Viktorig és Szőcs Gáborig sokáig tudnák magasztalni minden idők talán legismertebb befektetőjét.
Részvényelemzőnk, Hadnagy Milán épp kint volt hétvégén a Berkshire Hathaway közgyűlésén (beszámoló nemsokára!), szóval első kézből értesülhetett a hírről:
Warrenn Buffet az év végén visszavonul, átadja a stafétát Greg Abelnek, a cég jelenlegi alelnökének. Akkor már 95 éves lesz.
Persze nem távozik messzire, tanácsaival segíteni fogja a vállalatot, és kérdés, mennyire lesz majd könnyű meló vezérigazgatónak lenni Buffettel a háttérben.
Warren Buffet a White House Summiton még 2016-ban.
Forrás: Getty
Egész életműve – 70 évnyi (!) profi karrier – etalon nemcsak a teljes befektetői világ előtt, de a HOLD-nál különösen. Warren Buffett volt ugyanis a value, azaz értékalapú befektetések pápája, ez az, amit a HOLD is keres. Egyik legismertebb mondása a mi vagyonkezelésünkben is sokszor felcsendül:
„Próbálunk félni, amikor mások mohók, és csak akkor mohók lenni, amikor mások félnek.”
20 százalék évente
Következetesen és türelmesen kitartott az értékalapú befektetési mellett, sosem sodródott a trendekkel vagy rövid távú divatokkal. Nem véletlenül mondta Szabó Balázs, a HOLD CEO-ja pár éve egy podcastban, hogy senki se bízza a pénzét rövid távon Buffettre. Hosszú távon viszont kevés jobb választás volt, az évtizedek alatt ugyanis – nemrég elhunyt társával, Charlie Mungerrel karöltve – agyonverték a teljes piacot, a Berkshire évesítve 20 (!) százalékot hozott hét évtizeden át.
Persze ő is elkövette a maga hibáit, de mindegyikből tanult, olyannyira, hogy a pénzvilág nagyjai közt szinte egyedülállóan sokszor használta a „hiba” szót a befektetői leveleiben. Egy híresen rossz befektetése, a Dexter kapcsán pedig azt írta: „Az eset a pénzügyi katasztrófa kategória alatt helyet követel magának a Guinness Rekordok Könyvében.”
Egy 1967-ben, az ügyfeleinek szóló levelében írta a következőket, ez a pár mondat az egész karrierjére jellemző:
„Amikor a játék már nem a nekünk tetsző módon folyik, nagyon is emberi azt mondani, hogy az új megközelítés rossz, óhatatlanul bajhoz vezet stb. A múltban magam is lenéztem mások ilyetén viselkedését. Azt is láttam, milyen büntetésre számíthat az, aki nem a jelenlegi, hanem a múltbeli állapotuk szerint értékeli a körülményeket. Lényegében elvesztettem a szinkront az aktuális körülményekkel. Egyvalamiben azonban biztos vagyok. Nem fogok feladni egy olyan múltbeli megközelítést, amelynek a logikájával tisztában vagyok, még akkor sem, ha ez azt eredményezheti, hogy jelentős és látszólag könnyű nyereségről mondok le, csak azért, hogy magamévá tegyek egy olyan megközelítést, amelyet nem teljes mértékben értek, nem művelem sikeresen, és amely esetlegesen számottevő és visszafordíthatatlan tőkeveszteséghez vezethet.”
A Forbes „100 Greatest Business Minds” rendezvényén Amerika legnagyobb filantrópjaival.
Forrás: Getty
Mindig érthetően, mindig közvetlenül
Ez utóbbi, az ügyfeleknek írt levelei szintén egyedinek számítottak (mi, a HOLD-nál is sokat tanultunk nemcsak a levelet tartalmából, de az ügyfelekkel való kommunikáció módjából). Jócskán a blogok és az internet kora előtt már a létező legközvetlenebbül igyekezett beszélni az üzletről, kimagasló évek után is előszeretettel írt arról, hogy „az eredményei abnormálisak” vagy hogy úgyis alul fogja egyszer múlni a Dow Jones-t. A levelek szerte a világban befektetők ezrei számára váltak szinte kötelező olvasmánnyá.
Ahogy a Berkshire negyedéves jelentései is: minden publikálás után mozdult a piac – amit Warren vett, azt akarták a többiek is. Voltak rossz húzásai, mint mindenkinek, mi is írtunk róla, hogy a piac néha szembe megy Buffettel – de még ilyenkor is pluszban volt.
Befektetői alapelveit nagyon sokan nagyon sokféleképp foglalták már össze, mi most ezt az öt pontot hoztuk:
1. Híres mondása szerint: „Az első számú szabály, hogy soha ne veszíts pénzt. A második, hogy sose feledd az első szabályt!”
2. Értékalapú befektetés: Buffett mindig olyan cégeket keresett, amelyek szerinte alulértékeltek a piacon, valamint nem szárnyaló részvényeket, hanem jól működő vállalatokat vásárolt. „Ne tisztességes cégeket vegyél csodálatos áron, hanem csodálatos vállalatokat tisztességes áron.” Valamint ide tartozik egy másik mondása: „Nem részvényeket vásárolok, hanem cégeket.”
3. Hosszú távú gondolkodás: sosem ült fel hullámokra, nem követett trendeket, mindig arra rendezkedett be, hogy akár évtizedekig tartani fog egy részvényt. Be feledjük, arról az emberről van szó, aki állítólag egyszer 60 (!) évig figyelt egy vállalatot, mielőtt belevett volna. „Csak olyat céget vegyél, amit akkor is szívesen tartanál, ha a piac 10 évre bezárna.”
4. Egyszerűség: Olyan cégekbe fektet be, amelyek üzleti modelljét jól érti, elkerüli az összetettebb pénzügyi termékeket és a túlságosan innovatív, techorientált iparágakat. Persze az Apple híres befektetője, de a bonyolultabb teches dolgokat vagy épp a kriptót messziről kerülte. „Ha a tudatlanságot és a tőkeáttételt kombinálod, igen érdekes eredményeket kapsz.”
5. Sose fogadj Amerika ellen! „Nyolcvan éve fektetek be – országunk életének több mint egyharmadát lefedi ez az időszak. Annak ellenére, hogy polgárainkban erős a hajlam – sőt, erős vonzalom ez – az önkritikára és az önmagunkban való kételkedésre, még nem láttam azt a korszakot, amikor volt értelme hosszú távú fogadást kötni Amerika ellen.” Igen, ez most, az elmúlt pár hónap fényében különösen érdekes. De lehet, megint neki lesz igaza.
99 százalék jótékonyságra
És persze a filantrópia. Buffett borzasztóan nagyon filantróp volt, nehéz összeszámolni, de csak életében több tízmilliárd dollárt fordított jótékonysági célokra. Bill Gates-szel karöltve hozta létre a „The Giving Pledge” kezdeményezést, melynek lényege, hogy ultragazdag emberek a vagyonuk többségét filantróp célokra fordítsák.
A világ valaha volt egyik legnagyobb filantrópja.
Forrás: Getty
Ő maga azt vállalta, hogy vagyona 99 százaléka jótékonyságra megy el – még életében vagy halála után. Jó úton is jár, a Berkshire Class A részvényeinek bő felét már eladományozta, fiai – akik már 70 év környékén járnak – kezelik a jótékonysági trösztöt, ahová a vagyon vándorol.
A hétvégén számos helyen emlékeztek meg Buffett karrierjéről, személyes kedvencem a Wall Street Journal volt, amely a cikkében (miszerint sosem lesz még egy Warren Buffett) úgy fogalmazott:
Bufett volt „a mesterséges intelligencia emberi formája.”
Szeretnék rendszeresen értesülni a friss tartalmakról


