Jó most az ingatlanbefektetés?

Ötvenmillió forint hozama 13 százalékos államampapír-befektetés esetén évi 6,5 millió forint. Ötvenmillió forint ma egy jobb panellakás ára, amit 540 ezer forintért kellene kiadni ahhoz, hogy azonos legyen a megtérülés (és még nem esett szó adókról, illetékekről, az ingatlanérték változásáról).

Ezt a befektetők többsége pontosan látja és kivár… arra, hogy legyen egy nagy korrekció a lakásárakban, és addig is kényelmesebb befektetési formákat választ.

2022-ben a tőkepiacok is nagy korrekciót mutattak be. Egyes tőzsdeindexek az elmúlt 100 év legnagyobb esésén vannak túl. Sokan megégették magukat, beragadtak. Egyébként jó vételi lehetőségek kínálkoznak a tőkepiacokon, amit a pénzügyi befektetők többnyire kihasználnak. Érzik az ingatlanpiac likviditásának és hozamának kockázatát is, és keresik az alternatívákat.

Véleményem szerint a következő egy évben inkább a részvény- és kötvénybefektetéseken lesz a fókusz, ezen lehet igazán pénzt keresni és az új tőke is ezekre a piacokra fog áramlani az ingatlanbefektetések helyett.

A kérdés sokszor azon van, hogyan? Mi a legjobb befektetési mód? Milyen a jó portfólió? Saját tapasztalatom alapján az ügyfélportfóliókban a következő eszközök a legjellemzőbbek:

1. Ingatlan lakhatási és befektetési célra

• • Előnye, hogy szinte mindenki ismeri, hogy működik. Kézzelfogható, be lehet menni, nincs minden nap beértékelve az árfolyama, ha jó a bérlő fix bevételt ad.
  • Hátránya, hogy magas kötvényhozamok, vagy geopolitikai feszültség esetén illikviddé válik, nem lehet könnyen kiszállni belőle, vételkor illeték, idő előtti eladáskor és kiadáskor adó keletkezhet, ami csökkenti a profitot.

2. Állampapírok

• • Fő előnyei: aki lejáratig tartja, nem fut tőke- és hozamkockázatot, illetve adómentes és kiszámítható. Leginkább talán az állampapírok versenyeznek az ingatlanbefektetésekkel, ezt a két befektetést értik a legtöbben. Amíg nem volt állampapírhozam, addig nagyon jó volt az Ingatlan, viszont most nem kell tenni semmit ahhoz, hogy az állampapírok segítségével magasabb bevételhez jusson a befektető.
  • Hátránya, hogy például kamatemelés és idő előtti értékesítés esetén jelentős lehet a veszteség, mert a kötvények átárazódnak.

3. Részvények

• • Akinek van affinitása, ideje, tudása, vagy egy jó brókere, eredményesen tud kereskedni a részvénypiacokon. Mindemellett jó érzés egy-egy jó ügylet megkötése.
  • Hátránya, hogy megfelelő stratégia nélkül a próbálkozók jelentős része veszít – lásd: tőzsdemániák.

4. Vagyonkezelés

• • Fő előnye, hogy a vagyonkezelő elvégez mindent a befektető helyett. Tart kötvényt és részvényt is a portfólióban, akár több százat is, hogy ezzel is csökkentse a befektetői kockázatot, megőrizze a likviditást. Szolgáltató a munkáért sikerdíjat is kér, aminek előnye, minél eredményesebben dolgozik, annál inkább nő mindkét fél bevétele
  • Hátránya, hogy a vagyonkezelő fix díjat kér el abban az esetben is, ha nem dolgozik eredményesen. Befektetési attitűdtől függ, de ha nagy diverzifikáció van, aki számára inkább hátrány, mint előny, mert így lemarad az egyedi eszközökből elérhető hirtelen nagy nyereségtől és persze veszteségtől is.

5. Amivel keveset találkozom, de létező fogalom: a műkincsgyűjtés, ami szintén nagy szakértelmet és piaci ismeretet igényel.

Fontos a megfelelő diverzifikáció és időzítés. Azt gondolom, most sokkal jobb a kötvény- és részvénypiacba fektetni, mint ingatlant venni. Aki ért hozzá, megteheti önállóan, ahogy az első két pontban írtam, de még ezek mellett is érdemes szakemberekre bízni a pénz egy részét, és vagyonkezelőt választani.

A befektetések diverzifikálásakor az egyik legjobb döntés lehet, ha egyenlő részekre osztjuk a vagyont, például ugyanakkora összeg kerül kötvénybe és részvénybe, mint vagyonkezelésbe, és / vagy ingatlanba. Ez a módszer azért érdekes, mert a vagyonkezelők is tartanak kötvényeket és részvényeket.