A legfrissebb adatok szerint 138.346 dollár, azaz nagyságrendileg 55 millió forint az a nettó vagyontömeg, amivel a világ legvagyonosabb 10%-ához lehet tartozni. Az „elit” 1%-ba 1.146.685 dollár (kb. 455 millió forint) a belépő. A számok a Credit Suisse Research Institute évente nyilvánosságra hozott Global Wealth Report című anyagából származnak, amit kifejezetten érdekes olvasmánynak tartok.

Fontos, hogy a kutatás készítői a nettó vagyont a pénzügyi és reáleszközök adóssággal csökkentett értékeként definiálják, azaz a lakóhelyként használt (nem befektetési célú) ingatlan is része a fenti összegeknek. A mai ingatlanárakat figyelembe véve valamelyest más megvilágításba kerülnek ezáltal az említett küszöbértékek.

A 70 oldalas összefoglaló egyik leginformatívabb ábrája véleményem szerint a vagyonpiramis.

Sokatmondó, hogy a világ felnőtt lakosságának 53%-a (mintegy 2,8 milliárd ember) 10 ezer dollárnál (~4 millió forintnál) is alacsonyabb nettó vagyonnal rendelkezik, és ezen csoport tagjai együttesen mindössze a világ összvagyonának 1,1%-át birtokolják.

A skála másik végén, a leggazdagabb 10% a globális vagyon 82%-a felett diszponál, míg a top 1% önmagában az összvagyon 46%-át birtokolja.

A kutatás összeállítói szerint a fejlett országok középosztályába tartozók tipikusan a 100.000 és 1 millió dollár közti sávba szoktak tartozni. 1 millió dollárnál kezdődik az ún. high-net-worth (HNW) kategória, míg 50 millió dollár felett az ultra-high-net-worth (UHNW) szint.

Néhány érdekesebb megállapítás:

• A háztartási vagyon országonkénti bontásánál szinte mindenhol növekedés figyelhető meg az előző évekhez képest, kivételt főként azok az országok képeznek, melyek fizetőeszköze jelentősen leértékelődött az amerikai dollárral szemben. (Japán és Törökország áll példaként az anyagban. A nyugalom megzavarására alkalmas forint-dollár árfolyamot mindenki saját felelősségére képzelje maga elé…)
• A leggazdagabb 1% vagyonszelete 2019 óta töretlenül növekszik, amit a tanulmány készítői a pénzügyi eszközök kiemelkedő teljesítményének tulajdonítanak.
• A globális összvagyon növekedésének többsége a pénzügyi eszközök felértékelődésének köszönhető a 2007-2008-as válság óta. Ennek megfelelően 2021-ben is a részvénypiacok szárnyalása szolgáltatta az alapot az összvagyon emelkedéséhez.
• Az 1 millió dollár feletti nettó vagyonnal rendelkezők (HNW kategória) portfóliói nagyfokú hasonlóságot mutatnak olyan szempontból, hogy kiemelt szerepet kapnak bennük a részvények, kötvények és egyéb értékpapírok.
• A HNW csoport összesített vagyontömege 2000 és 2021 között ötszörösére nőtt, és ezzel együtt a globális összvagyonból kihasított szeletük 35%-ról 48%-ra emelkedett. Valamit egész jól csinálnak…
• A nemenkénti portfólió összetétel vizsgálata azt mutatja, hogy a nők a vagyonuk szignifikánsan magasabb hányadát tartják nem pénzügyi eszközökben (pl. ingatlanban), és sokkal kisebb arányban tartanak részvényeket, mint a férfiak.
• A vagyoni egyenlőtlenség általában növekszik, amikor a részvénypiac gyorsabb növekedést mutat az ingatlanpiacnál. Ennek oka, hogy a vagyonosabb réteg portfóliójában jóval magasabb arányban szerepelnek a részvények.
  (A historikus adatok egyértelműen azt mutatják, hogy a részvénypiac szokott a kettő közül erősebben teljesíteni. Az 1975 és 2022 közötti időszakot vizsgálva, 100 dollár eredeti befektetés 1029 dollárra nőtt volna az USA ingatlanpiacán az idei második negyedév végéig, míg az S&P 500 tőzsdeindex az osztalékok újrabefektetésével 19.757 dollárra tornázta volna fel az induló 100 dollárt.)
• A 2022-es első negyedév végi adatok már mutatják, hogy a legvagyonosabb 1% aránya a globális összvagyonban a részvénypiacok idei csökkenésével párhuzamosan mérséklődik. Elég egyértelműen látszik, miben van a piramis csúcsához közeliek vagyona, ahogy az is, hogy hosszú távon eddig nem volt rossz ötlet a részvények vagyonteremtő erejére fogadni.
• A piramis aljához közelebb eső háztartásokat jobban megviselték a világjárvány gazdasági hatásai, mivel ők erősebben függnek a munkaerőpiac hullámzásától, így hozzá kellett nyúlniuk a megtakarításaikhoz vagy hitelfelvételre kényszerültek. Hozzájuk képest a piramis csúcsa relatív immunitást mutat a gazdasági aktivitás visszaesésére, ráadásul az alacsonyabb kamatok eszközfelértékelő hatásából nagyon komolyan profitált is.

Amikor ilyen anyagokat olvasok, mindig emlékeztetnem kell magam arra, hogy a korreláció és a kauzalitás (ok-okozati kapcsolat) véletlenül sem ugyanaz. Abból tehát, hogy a vagyonosabb réteg magasabb arányban tart részvényeket, még nem kellene azt a következtetést levonnunk, hogy a részvénybefektetés tette őket gazdaggá. Ennek ellenére nehéz elsiklani afölött, hogy a Global Wealth Report számtalan oldalán említésre kerül a pénzügyi befektetések (azon belül is a részvények) jelentős szerepe a vagyonkülönbségek alakításában.

Mielőtt továbblépünk, érdemes egy pillantást vetni a piramis időbeli evolúciójára is.

 Amellett sem szeretnék szó nélkül elmenni, mennyire kiváltságos helyzetben van az általam 2022 áprilisában megkérdezett FALCON Method hírlevél nemzetközi előfizető tábora. A „Mekkora a jelenlegi részvényportfóliód?” kérdésre a következő megoszlásban érkeztek válaszok:

Mivel itt „csak” a részvényportfólió méretére vonatkoznak az értékek (ingatlanokkal véletlenül sem számoltunk), a válaszadók igen jelentős százaléka a globális vagyonpiramis felső két szintjére kvalifikálná magát. És ha már a tengerentúlon hálaadás közeleg: kérdés, hogy az érintettek közül hányan és milyen gyakorisággal gondolnak ebbe bele…

Nem a szexi befektetésekre hajtanak a gazdagok

A Credit Suisse anyagához hasonlóan érdekes volt számomra a Millionaires Speak című kutatás is, mely ugyan teljesen más alapsokasággal dolgozott, a megállapításai egybecsengnek a fentiekkel.

2484 olyan amerikait kérdeztek meg, akik legalább 1 millió dollárnyi befektethető vagyonnal rendelkeznek. (Ebben nincs benne az ingatlan értéke, amiben élnek, tehát ez a kör „gazdagabb”, mint a Credit Suisse HNW kategóriája.) A megkérdezettek 18%-ának legalább 5 millió dollár a befektethető vagyona, 4%-uknak pedig 10 millió dollár feletti.

Számomra az anyag alábbi táblázata volt a legérdekesebb.

A válaszadók átlagosan a portfóliójuk 53%-át tartják részvényben, és mindössze 5,7%-uk nyilatkozott úgy, hogy egyáltalán nincs részvénybefektetése. 94,3%-nak van…

A számokból látszik, hogy véletlenül sincsenek tele befektetési célú ingatlannal, a sokak által szexinek hitt befektetések (kockázati tőke, hedge fundok) pedig mindössze a megkérdezett dollármilliomosok 10%-át mozdítják meg.

Elég nagy luxus passzolni a részvényeket

Továbbra sem szeretnék ok-okozati összefüggést beleerőszakolni a fenti adatokba, ezzel együtt nehéz nem észrevenni, hogy a részvénybefektetéssel „megbarátkozó” kör egyre vagyonosabbá válik, míg a többiek leszakadnak. Mindez érthető lenne, ha a részvénypiac kizárólag a profik és szupergazdagok játszótere lenne, de ma már havi pár perc időráfordítással és akár néhány tízezer forintnyi rendszeres megtakarítással is költséghatékonyan el lehet indulni a vagyonépítés útján. Csak döntés, elhatározás kérdése…