Magyarországon az aszály nem új jelenség. Ha az 1975 és 2022 közötti időszakot vizsgáljuk, akkor az látható, hogy az Alföldön az évek közel háromnegyedében valamilyen mértékű aszály alakult ki, míg súlyos aszály csak ritkán, az évek mintegy 2 százalékában fordult elő.

Az alábbi ábrán látható, hogy az elmúlt közel öt évtized legsúlyosabb aszálya 2022-ben volt a módosított Pálfai-féle aszályindex (PaDI) alapján mérve. Ez volt az egyetlen év, amikor az Alföld egészére számított átlagos PaDI-érték a súlyos aszály kategóriájába került, de erős aszályt mértek 1992-ben, 2003-ban és 2012-ben is.

Az Alföld átlagos módosított Pálfai-féle aszályindexe (PaDI) 1975 és 2022 között. A PaDI alapján 4 alatt nincs aszály, 4-6 között enyhe, 6-8 között mérsékelt, 8-10 között erős, 10 felett pedig súlyos aszályról beszélhetünk.

A fentiek jól mutatják, hogy az aszály hazánkban visszatérő jelenség, amely időnként rendkívüli intenzitást is elérhet. Érdemes ezért megvizsgálni, hogy a hőhullámok és az aszály milyen hatással vannak a gazdasági növekedésre, az egyes ágazatok teljesítményére és végső soron az inflációra.

Milyen gazdasági károkat okozhat egy súlyos aszály?

A hőhullámok és az aszály gazdasági következményeit az Európai Központi Bank is vizsgálta az 1117 európai uniós NUTS-3 régióra vonatkozóan, 2002 és 2022 közötti adatok alapján.

Az eredmények nem meglepő módon azt mutatják, hogy a szélsőséges időjárási események jelentősen csökkentik a mezőgazdasági teljesítményt.

Például egy 2022-höz hasonló, egyszerre jelentkező hőhullám és aszály esetén a mezőgazdasági teljesítmény növekedési üteme Kelet-Európában átlagosan 5,36 százalékponttal lehet alacsonyabb, míg Nyugat-Európában 4,40, Dél-Európában pedig 3,90 százalékponttal csökkenhet. Az eltérések oka elődlegesen abban keresendő, hogy Kelet-Európában a mezőgazdaság nagyobb mértékben támaszkodik a természetes csapadékra, és az öntözési infrastruktúra kevésbé fejlett.

A fenti eredményeket az alábbi ábra szemlélteti, ahol a sötétebb piros szín nagyobb becsült gazdasági veszteséget jelzi. Jól látható, hogy Magyarország és tágabb értelemben Kelet-Közép-Európa a legsérülékenyebb térségek közé tartozik, vagyis egy 2022-höz hasonló hőhullám és aszály a mezőgazdasági kibocsátást nálunk az európai átlagnál is nagyobb mértékben vetheti vissza.

A hatás azonban nem korlátozódik a mezőgazdaságra, a teljes ipari szektorban és a feldolgozóiparban is alacsonyabb növekedési ütem figyelhető meg a 2022-höz hasonló mértékű hőhullám és aszály időszakában.

Ez tehát azt jelenti, hogy a hőhullámok és az aszály gazdasági hatásai túlmutatnak a mezőgazdaságon, és bár a legnagyobb veszteségek a mezőgazdaságban jelentkeznek, az ipar teljesítményét is visszafoghatják, és Európában a kelet-európai régió az egyik legsérülékenyebb.

Ugyanakkor látni kell azt is, hogy a gazdasági következmények itt még nem érnek véget, hiszen a terméskiesés az élelmiszerárakon keresztül az inflációra is jelentős hatást gyakorolhat.

Az aszály végül az inflációban is megjelenik

Sajnos a hőhullámok és az aszály gazdasági hatásai nem állnak meg a mezőgazdaságnál. Az alábbi ábrán 1970 és 2016 közötti időszak adatait felhasználva vannak megbecsülve a globális élelmiszerárak hatásai az euróövezeti inflációra és egyéb gazdasági mutatókra. Az eredmények szerint a globális élelmiszerpiaci sokkok az euróövezeti infláció egyik fontos mozgatórugójának tekinthetők. A becslések alapján az infláció ingadozásának 25-30%-át ezek a sokkok magyarázzák, vagyis az időjárási események és a terméskiesések jóval nagyobb szerepet játszanak az árak alakulásában, mint azt korábban sokan feltételezték.

A hatás ráadásul nemcsak az élelmiszereken keresztül érvényesül. A magasabb alapanyagárak növelik a feldolgozott élelmiszerek költségét, emelik az inflációs várakozásokat, bérköveteléseket válthatnak ki, valamint az euró gyengülésén keresztül más importtermékek árát is növelhetik. Vagyis egy mezőgazdasági eredetű sokk végül a gazdaság számos területén megjelenhet.

Az alábbi ábra azt mutatja, hogy egy globális élelmiszerár-sokk nemcsak az élelmiszerárakat emeli meg, hanem a reálgazdaság több területére is átterjed. Az export, a GDP és a lakossági fogyasztás visszaesik, miközben az olajárak átmenetileg emelkednek, az euró pedig gyengül a dollárral szemben.

Az aszály gazdasági hatása évekig fennmaradhat

Fentebb már beszámoltunk az Európai Unió 1117 NUTS-3 régiójára vonatkozó vizsgálatról, mely az aszályok és hőhullámok rövid távú gazdasági hatásait mutatta be. A témában készült legújabb elemzések a fentieket azzal is kiegészítik, hogy a súlyos gazdasági hatások nem érnek véget a termés betakarításával, és az érintett régiók gazdasági teljesítményén még évekkel későbbi is kimutatható a sokkhatás.

Az alábbi ábrán 1995-2022 közötti időszakon elemzve látható, hogy a súlyos aszályban érintett régiók gazdasági teljesítménye négy évvel később is átlagosan mintegy 3 százalékkal alacsonyabb lehet. Ez tehát azt jelenti, hogy négy évvel az aszály után a régió gazdasági teljesítménye körülbelül 3 százalékkal alacsonyabb, mint amekkora az aszály nélkül lett volna.

Emellett a munkatermelékenység szintén közel 3 százalékkal csökken, és bár a beruházások az első évek visszaesése után részben helyreállnak, de a munkaképes korú népesség négy év elteltével is mintegy 1,5 százalékkal alacsonyabb, ami részben az elvándorlással magyarázható.

A lényeg tehát, hogy a szélsőséges időjárási eseményeket nem lehet egyszeri, gyorsan lezajló sokkokként kezelni, mert ezek az események jövedelemkiesést, termelékenység-romlást és népességcsökkenést idézhetnek elő, amelyek együttesen éveken keresztül visszafoghatják a gazdasági teljesítményt. Ráadásul a fenti módon készült becslések valószínűleg alul is becsülik a tényleges károkat, mivel nem veszik figyelembe az egymást követő vagy egy időben jelentkező szélsőséges időjárási eseményeket.

A klímaváltozás az államok finanszírozását is drágíthatja

A klímaváltozás gazdasági következményei nemcsak a mezőgazdaságban, az inflációban vagy a gazdasági növekedésben jelenhetnek meg, hanem az államok finanszírozási költségeiben is. A témával kapcsolatban 31 OECD-ország adatain 2001 és 2020 közötti időszakon mutatható ki, hogy azokban az országokban, ahol romlik a klímaváltozással szembeni felkészültség, magasabb államkötvényhozamot követelnek a befektetők, vagyis az állam számára drágábbá válik a hitelfelvétel. A kapcsolat a makrogazdasági tényezők (például a gazdasági növekedés, az államadósság vagy az infláció) figyelembevétele után is fennmaradt.

Tehát ma már a pénzügyi piacok nemcsak a klímaváltozásnak való kitettséget értékelik egy ország vagy vállalat esetében, hanem a befektetők azt jutalmazzák, ha egy ország erős intézményekkel, hiteles gazdaságpolitikával és megfelelő gazdasági felkészültséggel rendelkezik a zöld átmenet kezelésére. Ezzel szemben a gyenge intézményi háttér és a kevésbé hiteles alkalmazkodási stratégia magasabb finanszírozási költségekkel járhat.

Mit jelent ez Magyarországra nézve?

A bemutatott eredmények alapján az aszály és a hőhullám Magyarországon nem tekinthető kizárólag mezőgazdasági problémának. Bár a közvetlen hatás valóban a terméskiesésben jelenik meg először, de a következmények innen továbbterjedhetnek az élelmiszerárakra, az inflációra, a gazdasági növekedésre és végső soron az állami finanszírozás költségeire is.

Sajnos Magyarország a fenti szempontokból nézve sérülékeny, mert az Alföld az ország egyik legfontosabb mezőgazdasági térsége, miközben a termelés jelentős része továbbra is nagymértékben függ a természetes csapadéktól. Egy súlyos aszály ezért nemcsak az érintett gazdálkodók jövedelmét csökkenti, hanem a teljes élelmiszerláncon keresztül szélesebb gazdasági hatást is kiválthat.

A terméskiesés egyik legközvetlenebb következménye az élelmiszerárak emelkedése. A magasabb gabonaárak növelhetik a takarmányozás, a hús- és tejtermelés, valamint a pékáruk előállításának költségét is. Az áremelkedés ezért nem feltétlenül marad meg néhány mezőgazdasági terméknél, hanem fokozatosan megjelenhet a fogyasztói árakban is. Egy olyan országban, ahol az élelmiszerek viszonylag nagy súlyt képviselnek a háztartások kiadásaiban, ez érzékenyen érintheti az alacsonyabb jövedelmű családokat.

Az aszály hatásai továbbterjednek az élelmiszerárakra, az inflációra, a gazdasági növekedésre és végső soron az állami finanszírozás költségeire. Fotó: Getty

A klímasokkok a gazdasági növekedést is visszafoghatják. A mezőgazdaság gyengébb teljesítménye csökkenti a hozzáadott értéket, miközben az élelmiszeripar, a szállítás, az energiaellátás és más kapcsolódó ágazatok is magasabb költségekkel szembesülhetnek. A korábban bemutatott európai adatok arra utalnak, hogy ezek a hatások nem feltétlenül tűnnek el a következő évben, hanem a termelékenység, a beruházások és a regionális népesség csökkenésén keresztül több évig is fennmaradhatnak.

A költségvetés számára szintén kettős teher jelentkezhet. Egyrészt nőhetnek a kárenyhítési, támogatási és infrastrukturális kiadások, másrészt a gyengébb gazdasági teljesítmény visszafoghatja az adóbevételeket. Ha mindehhez magasabb infláció és kedvezőtlenebb finanszírozási környezet társul, az állam mozgástere tovább szűkülhet. A nemzetközi eredmények szerint a befektetők egyre inkább figyelembe veszik az országok klímakockázatát és alkalmazkodási képességét az államkötvények árazásakor.

Magyarország számára ezért a vízgazdálkodás, az öntözési infrastruktúra, a talaj vízmegtartó képességének javítása és a mezőgazdasági alkalmazkodás ma már nemcsak környezetvédelmi feladat. Ezekre olyan gazdasági beruházásokként kell tekinteni, amelyek csökkenthetik a jövőbeli terméskiesést, mérsékelhetik az inflációs nyomást, stabilizálhatják a vidéki térségek jövedelmét és javíthatják az ország hosszabb távú pénzügyi ellenálló képességét.

Érdemes a klímaváltozás nyerteseibe befektetni?

Befektetői oldalról vizsgálva az is megfigyelhető, hogy a hőhullámok és aszályok idején a gazdasági és a közösségi médiában újra és újra előtérbe kerülnek a vízhez, a tiszta energiához és a klímaváltozáshoz kapcsolódó befektetési termékek, részvények. Ezek a tematikus befektetések abban különböznek a klasszikus fundamentális vagy faktoralapú befektetési megközelítésektől, hogy nem elsősorban a múltbeli vállalati teljesítményre vagy a különböző gazdasági és monetáris környezetben megfigyelt összefüggésekre építenek, hanem egy jövőben várható gazdasági vagy társadalmi trendből indulnak ki.

A klímaváltozáshoz kapcsolódó befektetési történetek mögött ilyen hosszú távú trend lehet például a csökkenő vízkészlet, az elöregedett víziközmű-hálózatok felújításának igénye, új víztározók építése, az öntözési infrastruktúra fejlesztése, a víztakarékos technológiák terjedése, a villamosenergia-hálózat korszerűsítése vagy a tisztaenergia-beruházások felgyorsulása.

Mindezek alapján könnyű arra a következtetésre jutni, hogy ezek a befektetési témák a következő évtizedek nyertesei lehetnek. A múltbeli tapasztalatok ugyanakkor óvatosságra intik a befektetőket.

A tematikus befektetéseket vizsgáló kutatások többsége ugyanis nem talált arra bizonyítékot, hogy a divatos befektetési témákhoz kapcsolódó portfóliók hosszú távon tartós, a hagyományos kockázati tényezőkön felüli (abnormális) hozamot biztosítanának. A megfigyelt teljesítmény döntő része jellemzően olyan jól ismert részvénypiaci faktorokkal magyarázható, mint a piaci kockázat (market), a vállalatméret (size), az értékeltség (value), a jövedelmezőség (profitability), a beruházási aktivitás (investment) vagy a momentum.

Az is gyakran megfigyelhető, hogy a tematikus befektetési alapok és ETF-ek jelentős része akkor jelenik meg a piacon, amikor az adott téma már jelentős médiafigyelmet kapott, a befektetői érdeklődés felfutott, és az érintett vállalatok részvényei már jelentős árfolyam-emelkedésen vannak túl. Ilyenkor a jövőbeli növekedéssel kapcsolatos várakozások jelentős része már beépülhet az árfolyamokba, ami mérsékelheti a későbbi hozamkilátásokat.

Természetesen a fentiek nem azt jelentik, hogy a klímaváltozáshoz kapcsolódó vállalatok ne lehetnének sikeres befektetések. A befektetési döntések során azonban célszerűbb a hosszú távon igazolt hozamtényezőkre (például az értékeltségre, a jövedelmezőségre, a vállalat pénzügyi stabilitására és más fundamentális mutatókra) támaszkodni, mint önmagában egy népszerű befektetési történetre.

Az elmúlt évek eseményei azt mutatják, hogy a klímaváltozás gazdasági hatásai ma már nemcsak a környezetvédők vagy a mezőgazdasági szakemberek számára fontosak, hanem a gazdaságpolitika, a jegybankok és a befektetők döntéseiben is egyre nagyobb szerepet kapnak. A tudományos kutatások egyértelműen azt mutatják, hogy a hőhullámok és az aszály következményei messze túlmutatnak a terméskiesésen, és megjelennek az inflációban, a gazdasági növekedésben, a költségvetésben és a pénzügyi piacokon is.