A globális részvénypiac nem véletlenül számít vonzó befektetésnek. A világ legnagyobb vállalataiban szerezhetünk részesedést, együtt örülhetünk, ha szépen nő a cég értéke, és akár osztalékot is kaphatunk a nyereség után. Persze a tőzsde nem biztos pénzkereset, együtt sírunk és együtt nevetünk a piacokkal. Mégis, a tőzsde lehetőséget ad a kisbefektetőknek is, hogy olyan globális sztorikba fektessenek, melyek akár csak száz éve is teljesen elképzelhetetlenek lettek volna.

HA HOSSZÚ TÁVON SZERETNÉNK MEGŐRIZNI MEGTAKARÍTÁSAINK REÁLÉRTÉKÉT, VAGYIS INFLÁCIÓ FELETTI HOZAMOT ELÉRNI, AKKOR A RÉSZVÉNYEK SZINTE ELENGEDHETETLEN ELEMEI LESZNEK A PORTFÓLIÓNKNAK.

Az amerikai befektetők ezt régóta tudják, ezért megtakarításaik jelentős részét részvényekben tartják. Magyarországon a befektetők hagyományosan óvatosabbak, a közvetlen részvénybefektetések aránya továbbra is tíz százalék alatt marad a megtakarításokon belül, és a befektetési alapokat is figyelembe véve jellemzően húsz százalék alatt van a részvényjellegű eszközök súlya. Az osztalékfizető részvények előnyeiről az előző hírlevélben már részletesen írtam, ezért most inkább a növekedési részvényekre, vagy más néven a sztoripapírokra koncentrálok.

A Budapesti Értéktőzsde legismertebb sikertörténete egyértelműen az OTP. A bankot 1995 nyarán vezették be a tőzsdére, amikor még gyakorlatilag egyeduralkodó szereplő volt a hazai lakossági bankpiacon. A bevezetési ár nagyjából 1 200 forint körül alakult. Az OTP mára a BUX legnagyobb súlyú komponensévé vált. Nemcsak a hazai, hanem a külföldi befektetők is kedvelik, hiszen európai összehasonlításban is likvid részvényről van szó, a nagy intézményi befektetők is könnyen be tudják illeszteni a portfóliójukba.

Bár sokak fejében ma is elsősorban magyar bankként él, ez már régen nem fedi a valóságot. A bankfelvásárlások révén az OTP mára regionális szereplővé vált, bevételeinek közel hetven százaléka külföldről érkezik. A kezdeti piaci dominanciából fokozatosan egy stabilan nyereséges, regionálisan növekvő pénzügyi csoport épült fel. Ez a fejlődés eredményezte azt a rendkívül magas hosszú távú hozamot, amely az OTP-t nemcsak Magyarországon, hanem a teljes régióban kiemelkedő befektetési sikertörténetté tette.

PERSZE AZ OTP ÁRFOLYAMA SEM EGYENES VONALBAN JUTOTT EL A MAI SZINTEKRE. MÉG A LEGERŐSEBB IDEGZETŰ BEFEKTETŐKET IS PRÓBÁRA TEHETTE AZ 1998-AS OROSZ VÁLSÁG, AMIKOR A RÉSZVÉNY ÁRFOLYAMA TÖBB MINT KILENCVEN SZÁZALÉKOT ESETT.

A 2008-as pénzügyi válság során 2009 márciusára ismét tizedére zuhant az árfolyam. Bár ezt követően jelentős emelkedés következett, a részvény évekig nem tudott visszatérni a korábbi csúcsok közelébe. A Covid-járvány idején a globális részvénypiacok ismét komoly esést szenvedtek el. Az OTP árfolyama több, mint ötven százalékkal esett vissza. A járvány előtt már a 20 000 forintos szintet közelítette, majd rövid idő alatt ismét 8 000 forint környékére zuhant. A 2022-es orosz-ukrán háború szintén jelentős bizonytalanságot okozott, hiszen a bank közvetlen régiós kitettséggel rendelkezik.

Az OTP azonban ebből a sokkból is talpra állt, és azóta közel négy éve tartó emelkedő trendben mozog. A jelenlegi 46 500 forint feletti árfolyam ráadásul egy korábbi részvényfelosztás után alakult ki. A bank egy alkalommal tizedelte részvényeit, vagyis egy darab 10 000 forintos részvény helyett tíz darab 1 000 forintos részvény került a befektetőkhöz. Ennek fényében a mai árfolyam valójában körülbelül 465 000 forintnak felel meg a korábbi rendszerben.

A hozam pedig még ennél is lenyűgözőbb. Az árfolyam-emelkedés mellett az OTP rendszeresen osztalékot is fizetett befektetőinek. A részvény 1995-ös tőzsdei bevezetése óta éves átlagban 22 százalékos forintban számolt hozamot biztosított. Összehasonlításképpen a BUX index ugyanezen időszak alatt évi 16 százalékos hozamot ért el. Ha pedig az amerikai részvénypiac legismertebb mutatójával, az S&P 500 indexszel vetjük össze, akkor az OTP még így is felülmúlja azt, hiszen az S&P 500 forintban számolva éves szinten 12 százalékos hozamot produkált az elmúlt három évtizedben.

Mindez jól mutatja, hogy az OTP valóban a régió egyik legsikeresebb részvénysztorija, és nem véletlenül számít a magyar befektetők egyik kedvenc papírjának.

Az S&P 500 index

A tengeren túl a részvénybefektetéseknek, ahogy említettük, még nagyobb hagyománya van. Az amerikai háztartások megtakarításain belül a részvények súlya lényegesen magasabb, különösen a fiatalabb generációk körében. A hosszabb távú összehasonlíthatóság kedvéért most nem az elmúlt évek sztárjait, például az Nvidiát, a Metát vagy a Teslát választottam. Ezek a vállalatok ugyan rendkívüli hozamokat értek el, de pályafutásuk során olyan mély árfolyameséseket is elszenvedtek, amelyek sok befektető türelmét próbára tették. A Tesla esetében egy időben még a vállalat túlélése sem tűnt teljesen biztosnak.

AZ ELMÚLT HÚSZ ÉV EGYIK LEGISMERTEBB SIKERTÖRTÉNETE AZ ALPHABET, KORÁBBI NEVÉN A GOOGLE, VALAMINT AZ AMAZON.

Jeff Bezos üzleti modelljét hosszú éveken át sokan bírálták a vállalat veszteségessége miatt. Utólag azonban jól látszik, hogy az Amazon a világ egyik legértékesebb vállalatává vált, Bezos pedig a világ leggazdagabb emberei közé emelkedett. Az Amazon részvénye az elmúlt húsz évben éves átlagban 30 százalékos dollárhozamot termelt. A Google-ből lett Alphabet teljesítményére sem lehet panasz. A részvény éves átlagos hozama megközelítette a 20 százalékot dollárban.

Mindkét vállalat több mint két évtizede az S&P 500 index tagja, így a kiemelkedő teljesítményükből az indexbefektetők is részesültek. Bár az indexek hozama elmaradt ezektől a sikersztoriktól, a befektetőknek így sem lehet okuk panaszra. 2006 óta az S&P 500 éves átlagban 8 százalékos, míg a Nasdaq közel 16 százalékos dollárhozamot ért el.

A fenti példák jól mutatják, hogy hosszú távon a részvények jelentősen felülteljesítették az inflációt, és a vagyonépítés egyik leghatékonyabb eszközének bizonyultak. Ha viszont a részvények hosszú távú chartjára nézünk, akkor azt is látjuk, hogy a lokális és globális, valamint a szektorális krach-ok is meg tudják tépázni az árfolyamokat és ezáltal sokak idegeit is.

Nem kell egy lapra tenni

Azt sem szabad elfelejteni, hogy az OTP, az Amazon vagy a Google utólag könnyen felismerhető sikertörténetnek tűnik. Húsz vagy harminc évvel ezelőtt korántsem volt egyértelmű, hogy ezek lesznek a következő évtizedek nagy nyertesei. Sok ígéretes vállalat végül eltűnt vagy jelentősen lemaradt versenytársaitól. A sikeres részvénykiválasztáshoz tudásra és türelemre, és bizonyos mértékű szerencsére is szükség volt.

Éppen ezért azok számára, akik nem szeretnének egyedi részvények kiválasztásával foglalkozni, továbbra is a kollektív befektetési formák jelenthetik a legjobb megoldást. Egy széles körű indexkövető ETF, egy szektoralap vagy egy részvénybefektetési alap segítségével úgy lehet részesedni a részvénypiac hosszú távú növekedéséből, hogy közben nem kell egyetlen vállalat jövőjére fogadni.