Ennek kiváltó oka nagy mértékben az amerikai kormány proaktív szerepvállalása a zöldhasú leértékelésében és az USA-val szembeni bizalmi válság előidézésben.

A dollár világpénzzé alakulásának folyamata és rendkívüli pozitív gazdasági és politikai hatása az Egyesült Államokra ismert, azonban a rendszer megszűnésének következményeit egyelőre homály fedi.

A gazdaság alapja a csere, azaz a kereskedelem. A modern világban a nemzetközi kereskedelem lebonyolításához elszámoló devizára van szükség, egy olyan pénzre, amelyben minden fél megbízik kiszámíthatóságát, értékállóságát, konvertibilitását és elérhetőségét illetően. Ahogyan a pénzügyi rendszer egészénél és minden egyes részénél, a világpénz alapja is a belévetett bizalom. Bizalom nélkül a dollár semmi, bizalommal a világgazdaság alappillére és egy óriási előny a kibocsátó nemzetgazdaság részére.

Hiszen, ha a bizalom adott, a jegybankok szerte a világon halmozzák az amerikai dollárt, és az államok is jellemzően dollárban bocsátanak ki külföldi devizás államadósságot, ezáltal garantálva a finanszírozási stabilitást. Továbbá a nemzetközi kereskedelem elszámolásának legfőbb eszközeként a világpénzzel szemben folyamatosan növekvő igény jelentkezik. Ugyanis ahogy nő a világgazdaság, likviditásra, azaz több dollárra, van szüksége. Ezáltal az USA, mint a világpénz „tulajdonosa,” évente a GDP-jének 3-4 százalékát bármiféle ellenszolgáltatás nélkül bocsáthatja ki.

Az Amerikai Államkincstár dollárt nyomtat és az amerikai állampolgárok gazdagabbak lesznek a többi ország relatív kárára, teljesen ingyen és bérmentve. (Akár azt is mondhatnánk, hogy Amerika kihasználja és lehúzza a szövetségeseit.)

Trump a rendszer alapjait törli el

Ez azonban változni látszik. Hiszen a Trump-adminisztráció az egész rendszer alapját, az Amerikába vetett bizalmat és a kiszámíthatóságba vetett hitet törölte el, úgy tűnik jó időre végérvényesen. A vám-világháború fenyegetésének hatására az USA és a világ többi része közötti kereskedelem várhatóan drasztikusan csökken, ami közvetlen hatást gyakorol a zöldhasú világpénzszerepére.

Ha az USA-val való kereskedelem visszaesik, kisebb lesz a dollárral szemben támasztott igény, annak jelentősége csökken. A jegybankok devizatartalékaikba olyan eszközöket vesznek, amelyek értékállóságában bíznak, illetve amivel aktívan kereskednek.

Ez az euró, svájci frank, japán jen és a többi menedékdevizának tartott eszköz iránti kereslet növekedését és ezáltali árfolyamerősödését idézheti elő. Egy esetleges háborús konfliktus tovább erősítheti a „biztonságos kikötő” tőkeáramlást a világgazdaság viharos tengerén stabil szigetnek vélt államok irányába.

Trump politikájának közvetlen következménye a dollár nemzetközi presztízsének leépülése. Hiszen a dollár tankönyvi túlértékeltsége pont abból eredeztethető, hogy az USA kereskedelmi deficitjét dollár nyomtatással és eladással finanszírozza. A világ pedig veszi az amerikai dollárt az amerikai ipar gyengeségének ellenére. Végső soron Amerika nyomtatott papírért cserébe kap nyersanyag-, termék- és szolgáltatásexportot a világ többi részétől.

Az amerikai adminisztráció által előidézett geopolitikai felaprózódás várhatóan lokális kereskedelmi érdekszférák kialakulásához vezet. Lehet, hogy a következő évtizedekben Latin-Amerikában még jobban elterjed az amerikai dollár használata, míg az ázsiai országok széleskörűen kínai jüanban fognak egymás között elszámolni, miközben Afrika átáll a dominánsan euróalapú kereskedelemre.

Mindenesetre úgy tűnik, hogy az Amerika által hegemónként dominált unipoláris világgazdaságnak vége, a jövő megszerzéséért folytatott „tőkeháború” pedig elindult.