A családi vagyont érdemes megkülönböztetni az családi ági és a családtagi személyes vagyontól. Ismerünk olyan családot, amely az éves családi fórum ülésén mindig csak egy témát vitat meg: érdemes-e továbbra is együtt tulajdonolni bizonyos vagyonelemeket? Ha ugyanis már nincs meg ez a közös motiváció, akkor valamelyik családi ág vagy családtag kivásárolja a többieket, vagy eladják a közös vagyonelemet. A befolyó pénzösszegről aztán ismét hoznak egy döntést, hogy továbbra is családi egységként, már un. befektetői családként kezelik/kezeltetik a pénzügyi tőkét, vagy szétosztják azt egymás között és tulajdonosi érdek immár nem köti őket össze.

A magyarországi és hasonló történelmi ívet leíró országokban tipikusan első – néhány esetben esetleg második – generációs vagyonokról beszélünk. Az első generációs családi vagyonok sajátossága a „fejnehéz” szerkezet: a vagyon jelentős részét a családi cég jelenti. Az első generációs tulajdonlás vége felé jelennek meg a családi portfolióban markánsabban a reáljavak (pld. ingatlan), a materiális vagyonelemek harmadik fajtája, a pénzügyi vagyon inkább már második generáció sajátja. A tipikus generációs dinamika aztán úgy folytatódik, hogy az eredeti családi cég mellett más operatív cégek is hasonló súllyal képviseltetik magukat a vagyonelemek között és kialakul egy családi operatív cégportfolió. Számos családnál pedig generációk alatt kikopnak az operatív cégek a portfolióból és a család jelentős pénzügyi tőketulajdonossá, un. befektetői családdá válik.

Eddig kizárólag a materiális vagyonelemekről ejtettünk szót, nagyon fontos ugyanakkor, hogy az ezen kívüli vagyonelemekről is említést tegyünk. Az angol „wealth” (= vagyon) szó gyökerei – „weal” és „wela” – túlmutatnak a puszta anyagi vagyonon; jelentésük inkább „jólét” illetve „jóllét”. Az anyagi vagyon mellett létezik intellektuális tőke, amely a családi által felhalmozott tudást jelenti. Beszélhetünk továbbá emberi tőkéről, amely a tehetséget, a családi összetartást, rezilienciát és hasonló tényezőket foglalja magában.  A családnak társadalmi tőkéje is felhalmozódik, amely például a network-ön és a reputáción keresztül komoly lehetőségeket hordoz. Talán a legkevésbe megfogható a spirituális tőke, de -egyebek mellett például – a családi értékek szerepét nagy hiba lenne alábecsülni.

A családi vagyon elemeit részletesen az alábbi ábra mutatja be.

Az egyes vagyonelem típusok között nem érdemes prioritási sorrendet felállítani, és kijelenthető, hogy az anyagi vagyon nem a legfontosabb közöttük. Jay Hughes, egy korábbi cikkben már említett, elismert nemzetközi családi vagyontanácsadó egészen odáig megy, hogy az anyagi vagyont alárendeli a másik 4 vagyonelem fajtának. Azt mondja, hogy a család anyagi tőkéjének feladata, hogy forrást biztosítson az intellektuális, emberi, társadalmi és spiritulális tőke fejlesztéséhez. Erős kijelentés, mindenesetre azt már szakmai kutatások igazolják, hogy amelyik család kizárólag a materiális vagyonra összpontosít, ott jelentősen megnő a generációkon keresztül történő vagyonleépülés veszélye.