Forbes: Amikor legutóbb itt voltál, arról beszéltünk, mit lehet kezdeni három-öt millió forint közti összeggel. Úgyhogy emeljük a tétet: hogyan fektessünk be 3-5 milliárd forintot? Nyilván nagyon sokan elképzelni sem tudnak ekkora pénztömeget, ezért tegyük egy kicsit kontextusba: befektetői szemmel mit jelent egy ilyen 3-5 milliárd forintos összeg?

Kun-Welsz Edit: Szerintem rögtön az elején fontos tisztázni, hogy ez a 3-5 milliárd forint valakinek a teljes vagyona-e, tehát benne vannak-e az ingatlanok, az üzletrészek, a cégek és minden más vagyonelem, vagy pedig kizárólag egy likvid pénzügyi vagyonról beszélünk, amelynek a befektetéséről gondolkodunk.

Ha a teljes vagyont nézzük, akkor 3-5 milliárd forint nagyon jelentős összeg, de sokkal nagyobb körről beszélhetünk Magyarországon, akik ekkora vagyont halmoztak fel. Ha viszont azt mondjuk, hogy a hárommilliárd forint csak a pénzügyi eszközökben lévő vagyon, akkor már egy jóval szűkebb kör.

Mondjuk azt, hogy a hárommilliárd forint csak a pénzügyi vagyon, amivel befektetni szeretnénk.

Ez lehet készpénzben, valamilyen nagyon likvid pénzügyi eszközben, különböző értékpapírokban. Van, akinek műkincsei vannak, vannak digitális eszközei, például bitcoin vagy más kriptoeszközök. Hogy mi a vagyon elosztásának optimális aránya, nagyon egyénfüggő: azt, hogy likviditásra, készpénzre vagy likvid értékpapírokra mennyit szánunk, mindenki a saját életvitele alapján tudja meghatározni. Érdemes úgy gondolkodni, hogy ezeknek a vagyonelemeknek van valamekkora pénzáramlása, amely fedezi a havi megélhetést és az általános költségeket.

Hiszen ha csinálunk egy jó befektetést értékpapírokban vagy más eszközökben, akkor nem túl szerencsés rendszeresen onnan pénzt kivonni a napi kiadások finanszírozására.

Az pedig, hogy az értékpapírokon belül pontosan mit csinálunk, megint nagyon egyénfüggő. Szerintem ez egy nagyon fontos része a vagyonnak, mert segít kiegyensúlyozni az egész portfóliót. A végső cél az, hogy az egésznek legyen egy olyan kockázati szintje, amely számunkra kényelmes és megfelelő.

Amikor 3-5 millió forintról beszélünk, ott nyilván az a célunk, hogy ebből több pénzt csináljunk. De a 3-5 milliárd forint már olyan nagyságrend, amiből, ha valaki akarja, akár élete végéig sem kell dolgoznia. Sőt, talán a gyerekeinek és az unokáinak sem. Ilyenkor mi a cél?

Először is nagyon fontos, amit mondtál: teljesen más a viszonyulás a pénzhez annál, aki ezt a vagyont maga építette fel, mint annál, akinek például lottónyereményként hullik az ölébe. Aki maga kereste meg és építette fel a vagyonát, az általában jobban érti a kockázatokat, és valószínűleg jobb döntéseket hoz.

Akinek viszont ez a pénz egyszerűen csak megérkezik, az sokkal könnyebben hozhat rossz döntéseket.

Ezért, ha valaki ilyen helyzetbe kerül, akkor szerintem szinte kötelező szakértői segítséget kérni annak érdekében, hogy a vagyon megmaradjon, gyarapodjon, és a család számára is hosszú távon biztonságot nyújtson. Illetve, ha nem csinálunk vele semmit, akkor az infláció ezt is elkezdi megenni. Ha csak 5 százalékos inflációval számolunk, akkor hárommilliárd forint esetében ez évente 150 millió forintnyi vásárlóerő-vesztést jelent. Ezek már akkora számok, hogy minimum arra törekedni kell, hogy a vagyon megőrizze az értékét.

Persze lehet az is cél, hogy soha többé ne kelljen dolgoznom. Ha például havi egymillió forintra van szükségem a megélhetéshez, az éves szinten 12 millió forint. Ha ezt egy alacsony kockázatú befektetésbe helyezem, például állampapírba, ahol jelenleg 6,5 százalékos hozam érhető el, akkor nagyjából 185 millió forint éves kamata már fedezi ezt a havi egymillió forintos életszínvonalat. Tehát ebből is látszik, hogy ilyen nagyságrendű vagyon esetén már sokkal inkább a vagyonmegőrzés, az érték fenntartása és a generációkon átívelő gondolkodás kerül előtérbe.

Jelenleg azok, akiknek ennyi pénzük van, szerinted feleslegesen vállalnak kockázatot?

Hogyha valaki úgy jut ennyi pénzhez, hogy addig még nem igazán találkozott befektetésekkel, és egyszer csak megjelenik számára ez a lehetőség, akkor igen. Nem gondolom, hogy egy ilyen helyzetben valaki önállóan képes lenne egy jó, kiegyensúlyozott portfóliót összeállítani.

Vegyünk egy védekező és egy lendületes portfóliót. Egy ekkora összeget hogyan helyeznél el ezekben? Kezdjük a védekező portfólióval.

Szerintem az állampapír gyakorlatilag már egy nagyon jó megoldás. Olyan kamatot kínál, amely képes megőrizni a pénz vásárlóerejét, miközben gyakorlatilag nulla kockázatot jelent, és nem kell miatta fájnia a fejünknek. Ilyen összegeknél nem gondolom, hogy ezt nagyon túl kellene bonyolítani. Ha pedig egy lendületesebb irányba indulunk el, akkor ennek a pénznek egy részét, a saját kockázattűrő képességünknek megfelelően, lehet kockázatosabb eszközökbe fektetni, például részvényekbe.

Kun-Welsz Edit: Nem gondolom, hogy egy kezdő befektető önállóan képes lenne jó döntéseket hozni 3-5 milliárd forinttal.

Ez már egy nagyon nagy szintlépés a korábban említett három-öt millió forinthoz képest. Hárommilliárd forintból már rengeteg részvényt lehetne megvásárolni, és a kereskedési költségekkel sem kellene igazán foglalkozni, mert azok eltörpülnek a befektetett összegekhez képest.

Csakhogy ezzel együtt a lehetőségek tárháza is kitárul. Nekem kell eldöntenem, hogy mely részvényeket vásárolom meg, és nem biztos, hogy ezzel mindenkinek érdemes foglalkoznia. Szerintem pszichológiailag is sokkal ijesztőbb megnyomni a gombot akkor, amikor több százmillió forintot helyezünk el részvényekben, mint amikor csak néhány millióról van szó. Ezeket a nagyságrendeket magánszemélyként, laikusként nagyon nehéz jól kezelni, ezért én mindenképpen szakértő segítségét kérném.

A vagyonkezelés szolgáltatásként létezik, és különösen népszerű a nagyon vagyonos magánszemélyek körében. És azért is érdemes ilyen szinten szakértőkhöz fordulni, mert nemcsak a likvid vagyon befektetésében tudnak segíteni, hanem portfóliószemlélettel tekintenek az összes vagyonelemre. Ahogy már beszéltünk róla, segítenek a teljes vagyon kiegyensúlyozásában is, vagyis abban, hogy az értékpapírokat hogyan érdemes úgy kiválasztani és összeállítani, hogy a teljes vagyon szintjén megfelelő kockázati profil alakuljon ki.

3-5 milliárd forintos vagyon esetében érdemes Magyarországon maradni a befektetésekkel, vagy ez már akkora összeg, amellyel érdemes külföldre is nyitni?

Ekkora összeget még természetesen elbír a magyar tőzsde, hiszen vannak likvid részvények. Viszont önmagában nem annyira sok a lehetőség, ezért ha közvetlen részvényportfóliót szeretnénk kialakítani, akkor mindenképpen érdemes más tőzsdékre is kimenni. Ráadásul már beszéltünk a lokális kockázatról is. Ha a teljes vagyonunk Magyarországhoz kötődik, akkor túl nagy lehet a lokális kitettség. Ezért mindenképpen érdemes nemzetközi irányba is nyitni.

Tehát amikor diverzifikáljuk a portfóliónkat, akkor ne csak arra gondoljunk, hogy legyen egy kis állampapír, egy kis ingatlan, egy kis részvény, esetleg egy kis kriptó vagy más alternatív befektetés, hanem arra is, hogy a diverzifikáció földrajzi értelemben is fontos.

Pontosan. Érdemes globálisan gondolkodni, és egyre fontosabbak a politikai kockázatok. Ezért földrajzi értelemben is érdemes bővíteni a látókörünket és a befektetéseinket. A másik fontos tényező a devizakitettség. Ebből is érdemes kialakítani egy optimális mixet. Nem kell túlmisztifikálni a kérdést: a forint mellett legyen euró és dollár is, tehát a legfontosabb külföldi devizákból érdemes egyfajta portfóliót felépíteni. Nyilván, ha valakinek olyan az élethelyzete vagy a vállalkozása, akkor más devizák is szóba jöhetnek, de ekkora összegek mellett a devizakitettség és a megfelelő devizamix már nagyon fontos kérdéssé válik.

Jellemző egyébként, hogy ha valakinek már ekkora vagyona van, akkor az gyakorlatilag gyarapítja saját magát?

Abszolút. Egyébként ezt látjuk az ügyfelek körében is. Nincs benne semmi meglepő: ha valaki már összegyűjtötte és felépítette ezt a vagyont, akkor természetes igénye, hogy az tovább gyarapodjon.

És ilyenkor már az öröklési kérdések is előtérbe kerülnek. Fontos szempont, hogy a vagyon minél nagyobb legyen, és minél inkább biztonságban maradjon a következő generációk számára is.

Azért is kérdeztem ezt, mert sokat hallani a passzív jövedelemről. Vannak olyan üzletemberek, akik azt mondják, hogy felépítették azt a vagyont, amely már eltartja őket, és harminc-negyven évesen nyugdíjba mehetnek. Ekkora vagyon mellett valóban megvalósulhat az, hogy valakinek már nem kell dolgoznia?

Igen, de ez már sokkal kisebb összegek mellett is megvalósulhat. A korábbi példánál maradva, ha valaki havi egy-két millió forintból szeretne megélni, akkor nagyjából 400 millió forintnyi megtakarítással már elérhető egy kényelmes élet. Nem feltétlenül luxus, de olyan, ahol mindenre jut. Ha ez a vagyon jól van befektetve, és nem irreális hozamelvárásokkal számolunk, akkor ekkora összegből ma már gyakorlatilag nyugdíjba lehet menni.

Mi a legnagyobb hiba, amit egy befektető, akinek már ekkora vagyona van, elkövethet?

Ha túl sokat él fel belőle. Lehet, hogy a vagyon egy része jól be van fektetve, és az ember arra számít, hogy a hozamok majd folyamatosan újratermelik a vagyont, de közben túl sokat költ. Ilyenkor folyamatosan csökken az a tömeg, amelynek a hozamai tovább tudnák gyarapítani a vagyont.

És bizony hárommilliárd forint is el tud fogyni. Láttunk erre példákat a lottónyertesek között.

Tudom, hogy erről nem szerettek beszélni, de muszáj megkérdeznem. Ha most szabadon választhatnál befektetési formát, akkor ekkora pénzből merre indulnál? Nem konkrét cégekre gondolok, hanem inkább arra, hogy milyen elvek alapján építenéd fel a portfóliót.

Elvi szinten én először meghatároznám, hogy egy kényelmes élethez mennyi pénzre van szükségem. Ezt vissza lehet számolni: ha ezt az összeget gyakorlatilag kockázatmentesen szeretném biztosítani, akkor azt állampapírban helyezném el. A fennmaradó részt pedig vagyonépítésre használnám. Ehhez befektetési alapokat választanék. Szerintem ez egy egyszerű, ugyanakkor kifinomult módja annak, hogy globális vagy regionális kitettséget szerezzünk, miközben megfelelő hozamot érjünk el.

Természetesen ehhez szükség van egy jó portfóliókezelőre és egy jó csapatra is. És azt is gondolom, hogy ilyen összegek mellett már az lenne az igényem, hogy ne kelljen ezzel napi szinten foglalkoznom. Az elején kialakítanám a kereteket, befektetném a pénzt, és utána gyakorlatilag békén hagynám.

Vagyonkezelési szolgáltatásban a döntések terhe lekerül az ügyfél válláról. A kapcsolattartó és a vagyonkezelő folyamatosan figyeli a portfóliót, rendszeresen konzultálnak, és ha az ügyfél élethelyzetében változás történik, akkor újragondolják az arányokat és folyamatosan optimalizálnak.

Nagyon konkrét befektetést nem szeretnék mondani, de annyit talán igen, hogy szakmabeliként én mindig figyelem azokat a lehetőségeket, amelyek value szemlélettel vonzónak tűnnek. Ilyen például most az angol piac. Makrogazdasági szempontból bízunk benne, hogy a Brexit utáni nehéz, nagyjából tízéves időszak után javulás következhet.

Eközben sok jó minőségű vállalat található ezen a piacon, amelyek között lehet mazsolázni. Ha most egy ekkora összeget kellene befektetnem, akkor valószínűleg innen is válogatnék, a fennmaradó részt pedig szélesebb körben diverzifikálnám.