Disney, Starbucks: a vezető cégeknél sem biztos az utódlás

Nem csak a kisvállalkozásoknál jelent problémát az utódlás kérdése, a Disney és a Starbucks is komolyabb problémákba ütközött miután kinevezték a nyugdíjba vonuló sztárvezetők örökösét. A két vállalat helyzete eltérő, azonban közös pont, hogy az új vezető meglepően hamar arcra esett az irányítás átvételét követően, és a régi nagyágyúk látszólag nem akarják levenni kezüket szeretett vállalatukról.

Disney: Rossz húzás az új vezér

A Walt Disney élén 2005 és 2020 között Robert Iger tevékenykedett vezérigazgatóként. Aki ezalatt részvényes volt a cégben, nagyon örülhetett, hiszen a Disney részvénye körülbelül bő nyolcszorosára drágult, az S&P500 331 százalékához képest.

Iger nevéhez fűződik a Marvel, Pixar és Star Wars megvásárlása, ami kiemelkedő tőkeallokációs húzásnak bizonyult.

„Bob” Iger 2020 végén visszavonult vezérigazgatói posztjáról, helyet teremtve a cégen belülről kiemelkedő Robert Chapeknek. Chapek CEO-karrierje nem indult szerencsésen, nem sokkal a kinevezése után kitört a COVID-járvány, ami azt jelentette, hogy a cég ékköve, a park üzletág (Disneyland-ek, Disney hajók stb.) tevékenysége teljesen le kellett álljon határozatlan időre. A karantén azonban teret nyitott a korai szakaszban levő Disney streaming platform felpörgetésére.

A felpörgetés sikerült Chapeknek, kicsit túlságosan is: a Disney streaming üzlete több mint 1,5 milliárd dollárt égetett el egy negyedév alatt. Az új vezető fokozatosan elvesztette a kollégái, a befektetők, és az igazgatóság bizalmát. 2022 novemberében a tanács lecserélte Chapeket, mégpedig nem másra, mint elődjére, Bob Igerre. Iger egyes források szerint sosem vált ki teljesen a Disney életéből első visszavonulását követően és idővel egyre nagyobb nyomást gyakorolt belülről utódjára.

Iger eleinte csupán két évre tért vissza, azonban ezt tavaly meghosszabbította 2026-ig (a 2005-ben kezdődő első vezérigazgatósága alatt is többször hasonlóan járt el). Ugyan az árfolyam ezt nem feltétlenül tükrözi, a visszatérés óta Iger nyugodtabb vizekre kormányozta a Disney-t; sikeresen átvészelte egy aktivista befektető támadását, a streaming szegmens nyereséges lett és növekedik, a filmstúdió véget vetett rossz szériájának az új sikerekkel (Agymanók 2, Deadpool és Rozsomák), és a parkok bevételeink lassulása is látszólag a globális gazdasági környezetnek betudhatók.

De a kérdés továbbra is nyitott: ki lesz a CEO 2026-tól?

Szinte prózai, hogy a Disney-nek már korábban is voltak hasonló problémái egy elengedni nem tudó vezérigazgatóval – éppen Iger kinevezése előtt.

Starbucks: túl magas a léc

2022 őszén nagy volt az öröm a Starbucks igazgatóságában: megtalálták az új vezérigazgatót Laxman Narashiman személyében, ezzel pedig a Starbucksot mai formájában alapító Howard Schultz – most már tényleg – nyugdíjba mehetett. Az új vezető nem a cégen belülről került ki, 19 évig volt a McKinsey-nél, majd a Reckitt Benckisernél és a Pepsinél dolgozott.

Narashiman 2023 áprilistól kezdve töltötte be pozícióját a kávézólánc első embereként, viszont a korai sikerek ellenére, kicsivel több, mint egy év után felfüggesztették munkaviszonyát és a Chipotle gyorsétteremlánctól átcsábított Brian Niccolt nevezeték vezérigazgatónak augusztusban.

Két aktivista befektető is megjelent a cég részvényesei között, akik valószínűleg jelenlétükkel nyomást gyakoroltak a felügyelő bizottságra, még ha az új kinevezés elméletben tőlük független is volt.

Schultz 2000-ben visszavonult a vezérigazgatói pozícióból, azonban 2008-ban, 2017-ben és 2022-ben is vissza kellett térnie megjavítani a kávézóláncot. A Starbuck látszólag akkor tud hosszabb távon jól teljesíteni, ha Howard Schultz áll a cég élén. A frissen kinevezett Niccols úgyan nagyon jól szerepelt a Chipotle élén, mindenképpen nagy elvárásoknak kell megefelelnie.

Az Egyesült Államokban a meglévő Starbucks kávézók eladásai az előző évhez képest 3 százalékkal csökkentek a második és 2 százalékkal harmadik negyedévben. Az amúgy is gyenge időszakot átélő kínai üzletek a vártnál is jóval rosszabbul teljesítettek. A cégnél elsősorban az óvatosabb fogyasztóra és a Starbucksot tévesen a gázai konfliktussal negatívan összekapcsoló bojkottra hivatkoztak.

A forgalom ugyan csökkent, de a meglévő vásárlók azonos időpontokban jelennek meg ezzel nagy sorokat és sok mobilos rendelés törlését okozva a hosszú várakozási idő miatt. Lehetséges, hogy amit látunk csak átmeneti gyengeség a rosszabb külső környezet miatt, azonban a cég – a járványt leszámítva – 2008 óta nem jelentett ilyen gyenge számokat.

Ami talán a legnagyobb probléma, hogy Narashiman nagyon nagy célszámokat ígért és jelentősen elmaradt tőlük. Az optimista célok azonban először Schultz által lettek kitűzve, Narashiman csupán megörökölte azokat. Lehet, hogy túl magasra tették a lécet?

Vannak pótolhatatlan vezetők?

Látszólag Iger és Schultz sem tudott igazi utódot nevelni a cégen belülről. Mindkét vezető kiemelkedő képességekkel rendelkezik, de könnyen lehet, hogy pont karizmájuk miatt nem sikerült senkinek kitűnnie alóluk. Schultz egy podcastben említette is, hogy nem koncentrált eléggé az utódlás megtervezésére.

Az operatív vezetés pótlásának biztosítása alapvetően a felügyelő bizottság feladata, de mi történik akkor, amikor nem tud valóban független lenni, mert túl nagy a sztár vezérigazgató befolyása? Niccols kinevezését Howard Schultz is „jóváhagyta”, attól függetlenül, hogy már csak részvényekkel és egy fabrikált „chairman emeritus” titulussal rendelkezik.

Úgy tűnik befektetőként nem csak arra kell különös figyelmet fordítanunk, hogy milyen jó egy cég menedzsmentje és a beruházási döntései, hanem hogy mi lesz, ha Tom Brady visszavonul, és magára marad a csapat.