1. Inflációkövető magyar állampapírok

2. A BUX, vagyis a magyar tőzsdeindex

3. Lengyel papírok

Balásy Zsolt, a HOLD Alapkezelő portfóliókezelője szerint,

ha az ember hosszú távon gondolkozik, egyedül annak van jelentősége, hogy egy papír olcsó-e vagy drága. Aztán hogy az olcsóságból és a hosszú távú gondolkodásból melyik évben jön ki a remélt jó hozam, az már egy másodlagos kérdés.

Mindenesetre szerinte az ukrán fronthoz közeli, ráadásul nagy energiaszektorral rendelkező lengyel piac immár eléggé olcsó, hiszen a WIG lengyel részvényindex két hónapja még olyan szinten volt, mint a 2008-2009-es válság legalján, és azóta sincs sokkal magasabban.

A kiterjedt portfóliókat kezelő alapok gyakran mondják azt, hogy minél messzebb akarnak befektetni Putyintól, ráadásul a jelenlegi lengyel kormány sem éppen befektetőbarát. Ám a szerencsésebb országokban a kormányok jönnek és mennek, a lengyel piacban pedig tényleg van drágulási potenciál.

4. Kelet-Közép-Európa vegyesen

Benne a görög papírokkal – Balásy Zsolt szerint Görögországban még mindig a 2008-2009-es válság hatásait látjuk, nyugodtan mondhatjuk, hogy a görögök rendesen felélték már 2008 előtt a jövőjüket. Ez azonban nem lesz mindig így: a makromutatók már kiegyenesedtek, a Covid-sokk óta az ország számára fontos idegenforgalom is kezd helyreállni, és ilyenkor bőven van tere az emelkedésnek (analógia lehet az, ahogyan 2012 után Magyarországon megindult az ingatlanboom).

5. Defenzív részvények

6. Osztalékpapírok

7. A pénzügyi szektor sztárjai

8. Régiós távközlési részvények

Balásy Zsolt arról beszélt, hogy a távközlés most egy nagyon olcsó szektor, pedig stabil a jövedelmezősége, és sok ciklikusnak mondható potenciális katalizátora azonosítható, amelyekben idővel inkább pozitív változás jöhet:

• a piacot sokként érő kamat normalizálódhat,
• de az is egyfajta felértékelődési lehetőség, hogy miután a szektor nem emelt árakat mintegy 6 éven át, most minden szereplő elkezdi beépíteni az inflációt az árazási politikájába,
• a hazai MTel esetén az osztalékpolitika sem nagyon lehetne kevésbé befektetőbarát.

Balásy Zsolt, a HOLD Alapkezelő portfóliókezelője

9. Kötvények ezerrel

A HOLD portfóliókezelője kifejtette, ha valami igazán drága volt 2021-ben, azok a kötvények voltak. Ebben óriási enyhülés jött globálisan is, de itt a háború még inkább menekülésre ösztönözte a befektetőket. Nem túl nagy kibocsátói kockázat mellett már vannak euróban is 4-5-6-7 százalékos hozamot ígérő kötvények.

“Ha pedig valaki forintban szeretne maradni, akkor ehhez a fedezéssel az elmúlt években megszokott 1-2 százalékos helyett most a következő évre 10 százalék feletti többlethozamot kaphat” – vélekedett.

10. Nevesített vállalati kötvények

11. Hosszú magyar állampapír

12. Volkswagen

13. Kína és Mengniu Dairy

13+1 Add el Európát!

Végül egy tényleg bonyolult ajánlat a „hardcore” szakembereknek, akik továbbra is pesszimisták. Aki ugyanis nagyon negatívan látja a hozamszinteket, vagyis azt tippeli, hogy az európai kötvénypiacon nem maradhatnak ilyen alacsonyan a legjobb kötvények kamatai, annak a Telex-összeállítás szerint a német és a Benelux államokban kibocsátott kötvények kamatemelkedése a legnagyobb esély.

Ez persze erősen kockázatos és szofisztikált döntést igényel, de ha a jövő év első felében a német kötvények hozama valóban feljebb megy, akkor ezt a legjobban egy német és Benelux kötvényeket tartalmazó ETF-en (tőzsdén kereskedett alapon) keresztül lehet shortolni.